Nagy jobboldali fordulatot vár Európában Szijjártó Péter

– Köztudott, hogy Ön rendkívül zsúfolt munkarendben járja a világot hazánk képviseletében, és hogy gazdasági ügyekben tárgyaljon. Miért érezte mégis fontosnak időt szakítani arra, hogy eljöjjön Gyöngyösre?

 – Először is azért, mert meghívtak – válaszolta Szijjártó Péter. Horváth László barátom azt kérte tőlem, hogy jöjjek el Gyöngyösre, és váltsunk pár szót a helyiekkel arról, miért lenne fontos a gyöngyösi helyhatósági választáson végre a kormánnyal egy irányba húzó polgármestert választani az itt élőknek. Ez egyben a másik ok, amiért eljöttem. Szomorú nézni, mennyi lehetőséget hagyott ki Gyöngyös az elmúlt években. Annak ellenére, hogy a kormányt folyamatosan bíráló, és az azzal való együttműködésre nem igazán hajló polgármestere van a településnek, még így is 9 nagy beruházást sikerült a kormánynak idecsalogatnia Gyöngyösre, és azt pénzügyileg támogatnia. Gondoljuk el, mi lett volna, ha egy együttműködésre szándékot mutató, arra kész polgármestere és képviselő-testületi többsége lett volna a városnak. Abban reménykedem, hogy ezzel a mostani látogatással hozzájárulunk ahhoz, hogy a Fidesz polgármesterjelöltje és képviselőjelöltjei sikerrel szerepeljenek az önkormányzati választáson.

– Tapasztalt politikusként milyen jótanácsokkal tudja tovább vértezni Szókovács Pétert, a Fidesz-KDNP és a Városom, szeretlek Egyesület polgármesterjelöltjét a megmérettetésre?

– A legfontosabb az lenne, hogy Gyöngyös lehetőségeit a mostaninál sokkal jobban kellene kiaknázni és a helyiek javára fordítani. Gyöngyös elhelyezkedésénél jobbat nem igazán lehet kívánni. A főváros és az agglomeráció, valamint autópálya közelében, a Mátra kapujában fekszik. Nem gondolom, hogy ennél jobb földrajzi helyzete lenne bármelyik más településnek Magyarországon. Ezért úgy vélem, ide, Gyöngyösre és környékére még nagyon komoly mennyiségű beruházást lehetne vonzani abban az esetben, hogyha a fejlesztési elképzelések egy irányba mutatnának. Gyöngyösön a megfelelő mennyiségű és képzettségű munkaerő rendelkezésre áll, a város környékén az iparfejlesztéshez szükséges területek adottak, logisztikai tekintetben az összeköttetés akár a repülőtér, akár a fő vasútvonalak és az autópálya-ütőerek irányába könnyen elérhetőek. Turisztikai szempontból pedig, ha az ember az ország egyik legszebb hegységébe kíván kirándulni, akkor a gyöngyösi kiindulási és érkezési pontnál jobbat nem nagyon találhat. Ez így egy elég jó csomag, csak ki kellene használni. Úgy érzem, eddig ez nem történt meg.

– Egy önkormányzati választás elvileg tisztán belpolitikai kérdések mentén dől el. Mekkora szerep juthat mégis idén a világgazdasági- és világháborús válságnak a választópolgárok döntésében?

– Magyarországon először kerül sor egyidőben az európai parlamenti választásokra és a helyhatósági választásokra. Maga ez a tény, és az, hogy talán soha ilyen válságos helyzetben még nem volta a világ az elmúlt hét-nyolc évben, szerintem nyilvánvalóvá teszi azt, hogy a választópolgárok június 9-én nemcsak helyi képviselők helyi viszonyokról alkotott gondolatairól szavaznak, hanem arról is, hogy a helyi képviselők hogyan állnak hazánk és a világ nagy dolgaihoz. Fontos lenne, hogy a békepárti hangok Magyarországon megerősödjenek, mert immár több mint két esztendeje élünk a háború árnyékában és szomszédságában. Több mint két esztendeje kell nap mint nap dolgozni annak érdekében, hogy Magyarország és a magyar emberek biztonságát megőrizzük, hogy megakadályozzuk Magyarország belekeverését ebbe a háborúba. Két éve dolgozunk azért, hogy a háború ne eszkalálódhasson, és annak hatásai ne temessék maguk alá a magyar gazdaságot. Nyilvánvalóan minél többen beszélnek a béke hangján, minél többen akarnak békét, biztonságot, arra annál nagyobb az esély. Ezért a helyi közösségek véleménye, az azt képviselő testületek és polgármesterek szerepe minden eddiginél nagyobb lesz.

– Hogyan látja, elmozdulhat-e, s ha igen, milyen irányba a magyarországi helyhatósági, illetve az európai parlamenti választások végeredménye az előző voksoláshoz képest?

– Először is azt várom, hogy legyen egy nagy jobboldali fordulat Európában. Azért várom ezt, mert amennyiben a szuverenista, konzervatív, keresztény, polgári alapokon álló jobboldali pártok meg tudnak erősödni az Európai Parlamentben, akkor az meg fogja erősíteni a béke hangját, a migráció elleni küzdelmet, és végre lehetőséget biztosít majd arra is, hogy őszintén, kölcsönös tisztelet alapján tárgyaljunk meg ügyeket az Európai Unióban, nem politikai és ideológiai alapon. Ha a jobboldal erőt tud felmutatni ezen a választáson, akkor a szuverenitás iránti küzdelmünk is könnyebb lesz az elkövetkezendő időszakban. Ha a jobboldal meg tud erősödni, akkor a brüsszeli központosító törekvéseknek megálljt tudunk parancsolni. Ezért abban reménykedem, azért dolgozom és dolgozunk, hogy Magyarország a lehető legjobban hozzá tudjon járulni egy jobboldali politikai fordulathoz.

– Diplomáciai tapasztalatai mit mondatnak Önnel, mik az esélyek egy világháború elkerülésére? Mik a külföldi kollégáinak az informális véleményei ez ügyben?

– Havonta tapasztalom – hiszen havonta ülésezik az Európai Unió külügyminisztereinek tanácsa –, hogy jönnek hozzám kollégák kérdezni: az adott ülésen a fontosabb és komolyabb napirendi pontoknál ki fogok-e tartani, meg fogom-e vétózni, ellene fogok-e beszélni, megpróbálom-e megakadályozni. Mindig mondom, hogy persze, a nemzeti érdeket fogom képviselni, – de mi lenne, ha ti is így tennétek? És akkor mondják, hogy nem lehet, mert a koalíciós kormányban ez nem keresztülvihető, meg akkor majd az NGO-k nyomást gyakorolnak, meg mit írnak majd akkor az újságok? A helyzet az, hogy Európát egy nagyon brutális liberális mainstream, fősodor uralja a politika és a média szempontjából. Ezzel a brutális liberális diktatúrával csak azok tudnak a siker reményével szembeszállni, akik a megfelelő politikai stabilitást tudhatják a hátuk mögött. Magyarországon egy kivételesen stabil politikai helyzet van, hiszen nem koalíciós a kormány, hanem kétharmados többsége van. Egy kétharmados többségben lévő egypárti kormánynál stabilabbat nem nagyon lehet elképzelni parlamentáris demokráciában. Ez a páratlan stabilitás ad nekünk lehetőséget arra, hogy azt mondjuk, amiben hiszünk és amit jónak gondolunk. Így nem kerülünk bele abba a csapdába, mint jónéhányan Európában, hogy egyszerűen a rájuk rakott nyomást nem bírják ki, és kénytelenek a mainstreamnek megfelelő álláspontot képviselni a túlélés érdekében.

– Folyamatosan tárgyal az ukrán illetékesekkel a kárpátaljai magyarság helyzetének ügyében. Milyen esélyeket lát a helyzetük javulására?

– Már tizedik éve vagyok külügyminiszter és nem tudom megmondani a számát azoknak az ukrán minisztereknek, külügyminisztereknek, integrációs-, oktatási-, vagy éppen gazdasági minisztereknek – akikkel tárgyaltam arról, hogy a magyar-ukrán kapcsolatokat új alapokra helyezzük. Ezt a kapcsolatot az mérgezte meg, hogy 2015 óta folyamatosan szűkítik a magyar nemzeti közösség anyanyelvhasználathoz fűződő jogait. 2015-ben rendelkezett egy viszonylag széles körű jogosultsággal a magyar közösség az anyanyelv használatára az oktatásban, a kultúrában, a médiában, a közigazgatásban. Ezt az anyanyelvhasználathoz fűződő jogrendszert vágták vissza brutális módon az elmúlt kilenc évben. Többször világossá tettük, hol kedvesen, hol nyersen, hogy a magyar-ukrán kapcsolatok megújulásáról, új fázisba léptetéséről, új lendületről csak akkor lehet szó, ha ezeket a jogokat hiánytalanul viszaadják a magyaroknak. Jogot visszaadni nem lehet kicsit, meg félig - vagy visszaadják, vagy nem. Mindaddig, amíg ezeket a jogokat vissza nem adják a magyaroknak, addig nem elképzelhető egy új kezdet. Persze, néhány apró, praktikus sikert már elértünk, mert új határátkelőhelyek létrehozásáról meg tudtunk állapodni, emellett bizonyos energiakérdésekben is van közöttünk együttműködés, de a kárpátaljai magyar közösség jogai jelentik a fő kérdést itt. Mindaddig, amíg ők nem kapják vissza a jogaikat, továbblépésről a kétoldalú kapcsolatrendszerben nem nagyon tudunk beszélni.