Okosszálloda: mi ez és miért jó nekünk?

Az okosvárosok és okosépületek korában a turizmus és a szállodaipar is óriási fejlődésen megy keresztül. A digitális technológiák hatására az igények nagymértékben megváltoztak mind fogyasztói, mind szolgáltatói oldalról.

A szállóvendégek elvárják a „wow-hatást”, amikor belépnek egy hotelbe, és az első benyomás már nem merül ki a látványban.

Japánban és Amerikában mobilalkalmazáson keresztül előre be lehet csekkolni a szállodába; a recepciós, a portás és a szobapincér is robot; a takarítónő hőkamerás képből látja, hogy vannak-e a szobában; a szobakulcsot felváltó biometrikus azonosítás már csak egy lépésre van; a szobafunkciók hangvezérlése pedig megszokottnak számít.

Nem vakítás: kényelem és biztonság

Egyre többen keresik a testre szabott szolgáltatásokat is, legyen az az egyéni preferenciák szerint automatizált szobai hőmérséklet vagy világítás, de lehet akár egyéni érdeklődésre szabott programajánlat is.

A tudatos utazóknak pedig a kényelmi szolgáltatások mellett a fenntartható megoldások is fontosak. A Schneider Electric szerint a vendégek elvárásai olyan új kihívásokat támasztanak, amelyeket a hazai szállodatulajdonosoknak és -üzemeltetőknek egyre nehezebb megugrani, ha a kiváló vendégélmény mellett a költséghatékony és biztonságos működésnek is eleget akarnak tenni.

Az okoshotelek kialakításához ezért először az alapokat kell megteremteni egy átfogó, intelligens épületfelügyeleti megoldás formájában. Egy ilyen platform keretbe foglalja a hotelben működő különféle rendszereket, összegyűjti és értelmezi az egymással összeköttetésben álló eszközök által generált adatokat, így olyan információkat szolgáltat, amelyekkel a szállodák a lehető legmagasabb színvonalú és személyre szabott szolgáltatásokat nyújthatnak a vendégek számára, növelve ezzel a bevételüket. Egyúttal a saját működésüket is optimalizálhatják, beleértve a víz-, gáz- és villamosenergia-fogyasztást, így kiadásaik is csökkenek.

Okoshotel 3 lépésben: nem játék

A SE szerint egy okosszállodánál a legfontosabb kritérium az emberek biztonsága, amihez elengedhetetlen az integrált, modern biztonsági rendszer.

Egy többszáz szobás hotelben például

tűz esetén életeket menthet,

hogy a tűzjelző rendszer jelzése után az átfogó épületfelügyelet azonnal meg tudja határozni a tűz helyét, a veszélyzónában tartózkodók számát (a szobákban lévő érzékelők segítségével kilistázva a vendégek nevét és hogy ténylegesen bent tartózkodnak-e), valamint a legrövidebb menekülési, illetve a vészhelyzethez vezető elérési útvonalat.

2. lépés: a kényelemérzet növelése

A szoba megfelelő hőmérsékletének beállítása és fenntartása alapfunkciónak számít az ilyen rendszereknél, erre épülnek az olyan extra funkciók, mint a világításvezérlés, a smart tévé, a hangtechnika és az asszisztencia.

Jó példa erre a Schneider Electric és a Volara együttműködése, amely lehetővé teszi, hogy a szobákban hangvezérléssel irányítsák a világítás- és a redőnyvezérlést, a termosztátot, valamint a „takarítást kérek” és a „ne zavarjanak” funkciókat. Ez azonban csak egy része a kényelmi szolgáltatásoknak. A központi agyba integrált rendszerek segítségével a határ a csillagos ég.

3. lépés: az energia- és költséghatékony működés

Intelligens rendszerrel megvizsgálható, hogy egymáshoz képest arányaiban milyen energia- és költségvonzattal jár az épület villamosenergia-felhasználása, a hűtés-fűtés és a vízfogyasztás, ami segíti a költség- és energiaoptimalizálást.

Jól visszakövethető és ezáltal könnyen beazonosítható, hogy a kiugró jelenségeket mi okozza: a működési folyamatban történt változás vagy meghibásodás. Sőt, egy energiahatékonysági beruházás esetén a megtérülést is nyomon lehet így követni.

Egy automatizált rendszer mind felett

Független szakemberek szerint 5-10 éven belül Magyarországon is általánosan elterjedhetnek ezek a komplex hotelmegoldások, addig viszont még sok területen kell fejlődnie a piacnak.

A most épülő és felújítás alatt álló épületeket is érintő egyik legégetőbb probléma, hogy a szállodák többségében különálló rendszerek találhatók, amelyek nem osztják meg egymással az információkat. Ennek oka, hogy minden rendszerre külön kivitelező van, a szakágak rendkívül specializáltak, így kevés az olyan gyártó, illetve rendszerintegrátor, aki egy kézben össze tudja fogni az összes rendszert. Ez viszont azt eredményezi, hogy a létesítmények energiafogyasztásának mérése és a karbantartás is nehézkes és gyakran reaktív.

Holott ezeknek a feladatoknak az elvégzése különösen fontos, mert a szállodák összetett működése jelentős energiafogyasztással jár. Iparági adatok szerint egy tipikus, jól felszerelt szoba 50-70 kWh energiát, míg egy luxusszoba több mint 80 kWh energiát használ fel naponta, miközben a vendégek a nap 60-65 százalékát a szobán kívül töltik.

Összehasonlításképp: egy modern, 50 négyzetméteres budapesti lakásban egy kétgyerekes család egy hónap alatt körülbelül 150-200 kWh energiát fogyaszt.

A becslések szerint ebből kifolyólag a szállodák évente akár 30 százalékot is megspórolhatnának a kihasználatlan szobák energiaköltségein az integrált épületmenedzsment-rendszer használatával.

Személyes kapcsolat szoftverrel megspékelve

A szakértők szerint rövid távon inkább a hotelen belüli komfortszolgáltatásokat növelő szoftveres fejlesztések irányába mozdul el a hazai piac. Öt éven belül olyan szállodai alkalmazások lesznek elérhetők, amelyekkel információkat kaphatunk a szálláshelyről, különféle belső szolgáltatásokat érhetünk el, vezérelhetjük a szobai funkciókat és taxit rendelhetünk.

Ezek egy fejlettebb szintje, amikor a vendég személyre szabott információkat kap az alkalmazáson keresztül, előre be tud csekkolni, éttermet foglalni, valamint a hotel által szervezett programokra regisztrálni. Erre a technológiai tudásra felkészülve több felújítás alatt álló szállodában már most úgy építik ki a villamos- és épületautomatikai hálózatot, hogy ez a mobilapplikációs rendszer később szoftveresen vagy minimális hardverátalakításokkal együtt tudjon működni az épületfelügyelettel.

Borítókép: Schneider