Sztárépítész mondja

2021.09.10. 11:54

A jövő okosvárosaiba illő épület a Magyar Zene Háza

A világhírű építész, Sou Fujimoto a még zajló, idei Brain Baron beszélt filozófiájáról.

Forrás: BrainBar

„Az építészet a kommunikáció a természet és az épített környezett között” – mondta a világhírű japán építész Sou Fujimoto, az idei Brain Bar programjában. A Liget Budapest Projektben épülő és hamarosan elkészülő Magyar Zene Háza neves tervezője a „Hogyan tervezhetünk élhető városokat a jövő számára” című panelbeszélgetésben – egyenesen Tokióból online – beszélt filozófiájáról.

A világ egyik legkiemelkedőbbnek tartott, és számos díjjal elismert építésze mellett Lasma Ivaska, a MOME Innovációs Igazgatója, Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára, valamint Roman Sysel, a Bolt regionális menedzsere is részt vett panelbeszélgetésen, amelyet a Bran Bar YouTube csatornáján élőben követhettek az érdeklődők a világ minden tájáról. A beszélgetés a Magyar Zene Háza online felületein visszanézhető lesz.

Sou Fujimoto tervezői inspirációról mesélve elmondta, hogy számára legfontosabb ihletforrás maga a természet, s fontos küldetésének érzi, hogy

összhangot teremtsen alkotásaival a mesterséges és a természetes dolgok között, elmossa közöttük a sokszor rendkívül éles határvonalat.

Mint kiemelte, ezt a filozófiát igyekezett teljesen átültetni a Városligetbe tervezett épületénél is, hogy a Magyar Zene Háza tökéletesen illeszkedjen és belesimuljon parkba.

A házat úgy tervezte meg, hogy a lombkoronaszint alatt bújjon meg és a homlokzata gyakorlatilag teljesen áttetsző maradjon, a házat körülölelő hatalmas üvegfalakkal. Ennek köszönhetően a látogatónak olyan érzése van az épületbe lépve, mintha még mindig a parkban sétálna, s a lombok alatt hallgatná kedvenc együttesét, míg messzíről szemlélve az épületet olyan, mintha a föld felett lebegne a gyönyörűen ívelt tetőrendszere. Mint kiemelte a tervező, nem véletlenül nevezte el a Zene Házára benyújtott pályázatát Forest of Music-nak, azaz a Zene erdejének.

Fujimoto szerint a tervező fontos felelőssége, hogy az általa megálmodott épületben az emberek életét jobbá tegye, és ne terhelje túl felesleges technológiai megoldásokkal. Sokszor a kevesebb, több.

A Magyar Zene Háza letisztultságával, átgondoltságával és látogató orientáltságával minden négyzetméterében ezt a filozófiát tükrözi, ugyanakkor például az energiahatékonyság tekintetében nem kötöttek kompromisszumot, minden rendelkezésre álló okos megoldást bevetettek annak érdekében, hogy a ház klímabarát módon minimális kibocsátással rendelkezzen.

A panelbeszélgetésen részt vevők a Városligetnél tágabb kontextusban is beszélgettek az okosváros-fejlesztésekről, Lasma Ivaska, a MOME Innovációs Igazgatója megjegyezte, hogy

az „okosváros” szó ugyan egy mainak tűnő, trendi fogalomnak tűnhet, de ez tévhit.

Első megjelenése igen messzire datálható vissza a történelemben, hiszen például a csatornarendszer feltalálása is egy okos megoldásnak tekinthető. Fontos tehát, hogy a populáció növekedésével, a város szolgáltatásait folyamatosan ésszerűbbé tegyük.

Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a tömegközlekedés elektromos alapokra helyezéséről beszélt. Közel 40 villanybuszt tesztelnek jelenleg is az Eucharisztikus Világkongresszus budapesti helyszínein, a tapasztalatok alapján ezt a megoldást az egész országra kiterjeszthetik, amitől a légszennyezés jelentős csökkenését várják.

Roman Sysel, a Bolt regionális menedzsere is a közlekedésből származó kibocsátás visszaszorítását hangsúlyozta. Szerinte fontos, hogy a közösségi autóbérlés minél nagyobb teret nyerjen, amivel szükségtelenné válik, hogy az emberek saját tulajdonú autókat tartsanak, ezzel is jelentősen csökkenhet a városokat terhelő légszennyezés és dugó.

Fontosnak tartja továbbá, hogy az okos városok elsősorban nem a high-tech megoldások felé fordulást jelentik, hanem a meglévő technológiák minél szélesebb alkalmazását az emberek által nap, mint nap használt szolgáltatásoknál.

A Magyar Zene Házáról

Az idén elkészülő Magyar Zene Háza izgalmas épületére a nemzetközi szakma is felfigyelt: a házat 2019-ben legjobb nemzetközi középületének választották a rangos londoni International Property Awards megmérettetésen, ami az ingatlanszakma egyik legnagyobb, széles körben jegyzett elismerése, majd ezt követően.

2020-ban a világ legjobb zenei tematikájú fejlesztésnek járó fődíjat kapta meg az amerikai Music Cities Awards pályázatán. A házat ez év első napjaiban pedig a CNN és a World Architecture Community is 2021 legjobban várt épületei közé választotta.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!