Moszkva 2024 után kivonul a Nemzetközi Űrállomás-projektből

Ezt jelentette ki Jurij Boriszov, a Roszkoszmosz állami űrvállalat új vezérigazgatója, amikor kedden fogadta őt Vlagyimir Putyin elnök.

„Természetesen minden kötelezettségünknek eleget teszünk partnereinkkel szemben (a Nemzetközi Űrállomáson való együttműködés területén), de a döntés a 2024 utáni kivonulásról már megszületett” – mondta.

Boriszov szerint Oroszország addigra megkezdi kialakítani saját állomását Föld körüli pályán. A Roszkoszmosz vezetője azt is elmondta, hogy

az orosz űripar „nincs könnyű helyzetben”. „A vállalat saját fő feladatát abban látja, hogy biztosítsa az orosz gazdaság számára szükséges űrszolgáltatásokat, beleértve a műholdas navigációt, a kommunikációt, valamint a meteorológiai és a geodéziai információk átvitelét.”

Vlagyimir Szolovjov, a Roszkoszmosz és az Energija vállalat emberes rendszereinek főkonstuktőre a Russzkij Koszmosz című szaklappal közölte, hogy az új orosz szolgálati orbitális állomás építése legkorábban 2028-ben kezdődhet meg. Mint mondta, ha a létesítmény létrehozásáról még az év vége előtt megszületik a döntés, akkor első lépésként 2028-ban a tudományos és energetikai modult fogják felbocsátani az Angara-A5M hordozórakétával. Ezt a csomópont- és a zsilipmodul követ majd.

Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz előző vezetője április végén azt mondta, hogy Oroszország már meghozta a végleges döntést az állomáson folytatott tevékenység fokozatos leállításáról, de konkrét dátumot nem jelölt meg. Akkor azt közölte, hogy az orosz fél hatályos kötelezettségvállalásainak megfelelően egy évvel a kivonulás előtt bejelentést tesz majd erről partnereinek. Megjegyezte, hogy a Nemzetközi Űrállomás sorsáról szóló döntés nagyban függ majd az Oroszországban és térségében kialakuló helyzettől.

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) február elején közzétett jelentése szerint

az űrállomás 2031 januárjában lassú süllyedésbe kezd, majd a légkörbe lépve el fog égni. Darabjai feltehetően a Csendes-óceán déli részén hullanak majd le.

Rogozin viszont azt állította, hogy az űrállomás már 2030 előtt széteshet, ha nem fektetnek „kolosszális” összegeket a karbantartásába. Emlékeztetett rá, hogy az 1998-ban pályára állított állomás élettartamát eredetileg 15 évben határozták meg. Azt hangoztatta, hogy a nemzetközi létesítményt Oroszország egy „multifunkcionális” állomással kívánja helyettesíteni, amelynek előzetes tervét az Energija nevű vállalat dolgozza ki.

A Russzkij Koszmosz című kiadvány közölte, hogy 2024 tavaszán az orosz űrhajósok közül Konsztantyin Boriszov repül majd amerikai űrhajón a Nemzetközi Űrállomásra. Előtte, 2023 tavaszán Boriszov tartalék lesz, amikor kollégáját, Andrej Fegyajevet bocsátják fel a Crew Dragon fedélzetén.

A NASA és a Roszkoszmosz által 2022. június 14-én aláírt keresztrepülési megállapodás alapján amerikai űrhajón az oroszok közül elsőként Anna Kinyina indulhat majd az űrállomásra, a tervek szerint szeptember 29-én.

Borítóképünkön Hazza al-Manszuri, az Arab Emírségek asztrononautája, valamint Oleg Szkripocska, a Roszkozmos orosz és Jessica Meir, a NASA amerikai űrhajósa, a Nemzetközi Űrállomásra induló következő, 61-62-es expedíció tagjai (b-j) a kiképzésüket lezáró gyakorlati vizsgán egy Szojuz TMA űrhajó másánál a Moszkva melletti Csillagváros Gagarin Űrhajóskiképző-központjában 2019. augusztus 30-án (MTI/EPA/Makszim Sipenkov)