Furcsa új világok, amelyeket a tudósok idén fedeztek fel

A csillagászok sorra fedezik fel a Naprendszerén túli világokat: évente több száz újat észlelnek az űrben.

A NASA szerint jelenleg 5638 az exobolygók száma – olyan bolygóké, amelyek nem a Nap körül keringenek –, és további ezreket vizsgálnak. Ezek a világok galaktikus szomszédságunkban léteznek.

Ez az egyre növekvő szám persze csak egy apró minta a világegyetemben létező bolygókról. A galaxisok százmilliárdjaiban az univerzum valószínűleg sok billió csillaga található. És ha a legtöbb csillagnak van legalább egy bolygója – ebbe a változatosságba már nehéz belegondolni.

Minél többet bolygót találnak a tudósok, annál egyértelműbb, hogy nincs két egyforma, mindegyiknek sajátos kémiája és körülményei vannak. Vannak vízi világok, több naplementével rendelkező bolygók, vulkáni világok, homokfelhős bolygók.

A nagy teljesítményű James Webb Űrteleszkóp segítségével könnyebben megismerhetők ezek a világok. A NASA által, az európai és kanadai űrügynökségekkel együttműködve működtetett infravörös űrmegfigyelő központ idejének körülbelül negyedét exobolygók tanulmányozásával tölti. Nem véletlenül: ha tudjuk, mi van egy másik bolygó légkörében, az sokat elárulhat a tudósoknak egy világról, beleértve azt is, hogy lehet-e ott élet.

Szuperföldi világ egy titokzatos testvérrel

A miénknél valamivel nagyobb, „szuperföldnek” nevezett világ egy csillag körül kering a naprendszerünktől (relatíve) nem messze – körülbelül 137 fényévnyire. A csillagászok érdeklődését az keltette fel a TOI-715 b névre keresztelt exobolygó iránt, hogy életre alkalmas zónában kering kicsi, vöröses csillaga körül. A lakható zóna olyan terület, amely biztosítja a megfelelő felszíni hőmérsékletet a folyékony víz létezéséhez.

De talán még izgalmasabb a csillagát 19 naponta megkerülő TOI-715 b, bolygótestvére: ez egy kisebb, éppen Föld méretű bolygó. A tudósok alig várják, hogy többet megtudjanak róla.

Hűvösebb, kevésbé félelmetes Vénusz

A tudósok megtalálták a legközelebbi mérsékelt égövi jellegű Föld-méretű világot: a Gliese 12 b-t, egy úgynevezett exo-Vénuszt, ami egy körülbelül Vénusz méretű sziklákkal borított bolygót jelent .

A „mérsékelt égövi” és a „Vénusz” ellentmondásnak tűnhet azoknak, akik tudják, a Vénusz forró, mérgező bolygó, kénsavas esőkkel és vulkánokkal. Valaha azonban sokkal jobban hasonlíthatott a Földre, óceánokkal és kevésbé nyomasztó hőséggel. A mi Vénuszunktól eltérően, amely körülbelül 900 Fahrenheit-fokos az elszabadult üvegházhatás miatt, a kutatók szerint a Gliese 12 b felszíne átlagosan 107 Fahrenheit-fokos lehet.

Kétarcú világ, félig úszva a lávában

A tudósok a Földnél alig nagyobb exobolygót is találtak, amelynek csillaga nagyon hasonlít a Naphoz. De nagyjából itt ér véget a hasonlóság. A HD 63433 d bolygó életkora egytizede a Föld korának, exponenciálisan melegebb, egyik oldalán pedig valószínűleg olvadt láva található. Egy év ezen a bolygón mindössze négy földi napig tartana.

Ez az eddig ismert legkisebb és legközelebbi „fiatal” exobolygó, mindössze 73 fényévre. A csillagászok becslése szerint körülbelül 400 millió éves, ami emberi időkben ősinek számít, de 4,5 milliárd éves szülőbolygónkhoz képest szinte csak az imént született.

Parázsként izzó bolygó

Egy 66 fényévnyire lévő csillagrendszerben a tudósok sok, vörösen izzó vulkánnal teli bolygót észleltek. Egy kutató a HD 104067 -et ezért „Io on steroids”-nak nevezte, utalva Naprendszerünk legvulkanikusabb világára, a Jupiter egyik holdjára, az Iora.