2024.09.26. 06:00
Lefotózták az űrben Kína titkos űrrepülőgépét
Egy űrszonda-nyomkövető készítette a képet. Kína titokzatos űrrepülőgépe deltaszárnyú lehet.
Borítóképünkön és a belső illusztráción Felix Schöfbänker Felső-Ausztriában dolgozó műholdas nyomkövető által készített kép Kína újrafelhasználható űrrepülőjéről
Fotó: Felix Schöfbänker
Rendkívül keveset lehet tudni a titokzatos kínai űrrepülőgépről, amely a hónap elején landolt a leszállópályán. A jármű régen keringett a Föld körül: még 2023. december 14-én állították pályára egy Hosszú menetelés (Long March) 2F rakétával az északnyugat-kínai Jiuquan Satellite Launch Centerből.
A Hosszú Menetelés–2F kétfokozatú, folyékony hajtóanyagú rakéta feladata az űrhajók Föld körüli pályára állítása. A kategóriájában legerősebb rakéta meghosszabbított változatának átmérője több mint három méter, hossza 56,4 méter.
Ez már a harmadik ilyen titokzatos, deltaszárnyú űrjármű: szakértők szerint Kína újrafelhasználható űrrepülőgéppel kísérletezik. Az ilyen megoldások már évtizedek óta foglalkoztatják a nyugati űrkutatókat, mivel lényegesen alacsonyabb költségvetésű, fenntartható űrrepüléseket tennének lehetővé.
Annyi bizonyosnak tűnik, hogy a gép sikeresen visszatért a Földre, miután
268 napig keringett a bolygó körül.
A Xinhua azt írta a decemberi felbocsátáskor, hogy „küldetése szerint űrtudományi kísérleteket végez”, és „technikai támogatást nyújt a világűr békés használatához”.
Bár az űrrepülőgép pontos képességei nagyrészt ismeretlenek, a Xinhua sokat sejtetően úgy írta, a jármű „kikövezi majd az utat a kényelmesebb és megfizethetőbb oda-vissza utazási módszerek előtt az űr békés használatához a jövőben”.
Delta szárnyú kivitel
A legutóbbi űrrepülés alatt Felix Schöfbänker veterán űrfigyelő Felső-Ausztriában készített képeket a járműről. (Lásd borítóképünket és az alábbi illusztrációt.)
Schöfbänker augusztus 10-én készítette a felvételt az űrrepülőgépről, amely deltaszárnyú konstrukciónak tűnik. A jármű 180 fokkal elfordult egy korábbi, július 30-i megfigyelése óta.
Egyre gyakoribb küldetések
A SpaceNews szerint Kína egyre sűrűbben küld fel ilyen újrafelhasználható űrrepülőgépeket: a kilövése mindössze hét hónappal követte az első és a második felbocsátását.
Nem ismert, hogy pontosan mit csinált Kína űrrepülőgépe ezen a legutóbbi, 268 napos küldetésen – vagy bármelyik előző küldetésen. A korábbiakhoz hasonlóan a földi űrhajókövetők megfigyelték, hogy egy kis tárgyat bocsátott pályára.
„Ez az objektum kapcsolódhat valamiképpen egy műholdhoz, vagy lehet hardver, amelyet a küldetés befejezése előtt löktek pályára: az első ilyen űrrepülőgép szintén valami hasonlót csinált” – vélekedik Jonathan McDowell, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ csillagásza.
Az X-en közzétett poszt így fogalmaz: „Az űrsikló egy NASA által 1981 és 2011 között üzemeltetett alacsony Föld körüli űrrepülőgép. A közelmúltban 268 napig keringő kínai űrsikló azonban egy lépéssel az Egyesült Államok előtt járt. A balesetekre hajlamos amerikai űrsikló ugyan több mint 40 éve indult útjára, de még mindig egy lépéssel lemaradva a kínai repülőgép-technológiától! Ez az, amire a kínaiak büszkék. Ki tudná felülmúlni a kínait, aki lélekben mindig messze jár!”
A SpaceNews szerint úgy tűnt, az űrrepülőgép úgynevezett találkozási és közelítési műveleteket hajtott végre az objektummal, ami azt jelenti, hogy tesztelte egy űrbeli tárggyal való fizikai kapcsolódást.
Hasznos lehet a műholdak javításának vagy karbantartásának gyakorlására, de a katonai szuperhatalmak finomítják is a technikájukat, hogy potenciálisan manipulálni tudják az ellenséges műholdakat esetleges jövőbeni orbitális harcok során.
Digitália
- Ki hinné? Az első tömeges virtuális találkozót 1916-ban tartották
- Black Friday: még egy esetleges csalódás sem veszi el a magyarok vásárlási kedvét
- Ennyi másodperc alatt lehet feltörni egy laza magyar felhasználó számítógépét
- Mi a teendő, ha a telefonját elveszti vagy ellopják?
- Hologram segítségével keresik a magyar szexmunkásnő gyilkosát (videó)