Rendkívül bizarr módon szaporodnak a vérszívó poloskák

Legalább 115 millió éve élnek a bolygón vérszívó poloskák, ami azt jelenti, hogy a legkorábbi ismert gazdatestüknek vélt denevéreknél is több mint 50 millió évvel korábban jelentek meg – derült ki egy úgy tanulmányból, amely eredetileg az apró élősködők „rendkívül bizarr” szaporodási szokását vizsgálta.

A Current Biology című folyóiratban publikált tanulmány készítői a vérszívó paraziták 30 fajától gyűjtöttek DNS-mintákat – írja a BBC News.

„Ezek az állatok olyan rejtőzködő életet élnek, hogy 15 ember 15 éven át gyűjtötte a szükséges genetikai mintákat”

- mondta Mike Siva-Jothy, az angliai Sheffieldi Egyetem munkatársa.

A szakember megjegyezte, hogy a vizsgálat eredeti célja egyébként az úgynevezett traumás megtermékenyítés tanulmányozása volt. A hím poloskáknak tőrszerű péniszük van, amelyet beledöfnek a nősténybe, hogy közvetlenül annak véráramába hatoljanak.

A felkutatott fajok többsége távoli vidékeken lévő barlangokban él, ahol denevéreken élősködik.

Miután a kutatóknak sikerült elegendő fajtól mintákat begyűjteni, megalkották a vérszívó poloskák genetikai idővonalát: a teremtmények genetikai kódjában bekövetkező spontán mutációk molekuláris óraként működnek, lehetővé téve a szakemberek számára, hogy évmilliókra visszakövessék a rovarok evolúcióját.

„Az első nagy meglepetés az volt, hogy a vérszívó poloskák jóval idősebbek a denevéreknél, amelyekről úgy véltük, hogy az első gazdatestként szolgáltak számukra”

- mondta Steffen Roth, a norvégiai Bergeni Egyetemi Múzeum munkatársa, aki a tanulmány vezetője volt.

„Azt egyelőre nem tudjuk, hogy milyen állatokon élősködtek, amikor még T. rexek uralták a Földet”

- jegyezte meg a kutató.

Siva-Jothy szerint a vérszívó poloskák biológiai „Achilles-sarka” a genetikai kódjukban lehet elrejtve: különösen a genomjuk azon részében, amely egyedülálló az ember vérét szívó két fajnál. Ha a gyenge pontjukat megtalálják „új módszerekkel lehet védekezni ellenük” a tudós szerint.

Borítókép: illusztráció