Negyvenezer éves óriás farkasfej olvadt ki a jégből Szibériában

A hatalmas farkasfejet ép aggyal és fogakkal találták meg Szibériában – közölte a helyi tudományos akadémia. A szőrrel borított fejet tavaly nyáron találta meg egy helyi lakos az örök fagy birodalmában, egy jakutföldi folyó partján. A Jakutföldi Tudományos Akadémiának átadott leletet orosz és japán paleontológusok vizsgálták meg, akik megállapították, hogy egy pleisztocén korabeli farkas (Canis dirus) 40 ezer éves fejéről van szó (más források szerint a lelet 32 ezer éves).

A 41,5 centiméter hosszú fej mérete nagyjából egy mostani farkas testmérete felének felel meg, amelynek a hossza 66 és 86 centiméter közötti – közölte a helyi tudományos akadémia.

„Ebből arra lehet következtetni, hogy a pleisztocén korabeli farkas óriási méretű volt – közölte az akadémia. A fejben sértetlen az agy, valamint minden foga megmaradt” – hangsúlyozta a közlemény, amely szenzációs felfedezést emleget. A szövet és szőrzet szintén ép. „Ez az első alkalom, hogy pleisztocén korabeli farkast találtunk épen megmaradt szövetekkel”– hangsúlyozta Albert Protopopov, a Jakutföldi Tudományos Akadémia munkatársa a közlemény szerint.

„Össze fogjuk hasonlítani a ma élő farkasokkal, hogy megértsük, hogyan fejlődött tovább a faj, és rekonstruáljuk, hogyan nézett ki”

- tette hozzá. A ragadozó DNS-vizsgálatát a Svéd Természettudományi Akadémiával együttműködve fogják elvégezni.

Korábban már találtak ősi farkasmaradványokat, például egy 50 ezer éve Kanadában elpusztult kis farkas mumifikálódott tetemét. 2015-ben tudósok egy 35 ezer éves farkascsont DNS-e segítségével elemezték a farkasok és kutyák közötti evolúciós szétválást – emlékeztetett a Trust My Sience. A Siberian Times című lap szerint a farkasfejet Tokióban állították ki, gyapjas mamutok és más, jégbe fagyott állatokkal együtt.

A klímaváltozás miatt ott is kiolvad a talaj, és sorra kerülnek elő az évszázadokkal vagy évezredekkel ezelőtt eltemetődött és megfagyott élőlények. Vajon mi minden rejtőzhet még a jégbe zárva?