2019.09.16. 22:00
Tudja, hogy miért vonyítanak a kutyák?
A teliholdnak semmi köze az ugatáshoz. Kutatók szerint sokkal inkább a kommunikáció, a saját terület jelölése, és a magányosság a hangjelzés oka.
Forrás: Shutterstock
Az Origó arról ír, hogy az ugatáshoz hasonlóan a vonyítás, üvöltés is csak egy jól bevált kommunikációs módszer a kutyáknál.
A kutyák ilyesfajta hangjelzését még őseiktől, a farkasoktól örökölték, akik így osztottak meg egymással különböző információkat, többek között a préda helyzetéről vagy az ellenség felbukkanásáról. És mint a farkasok üvöltése, úgy
a háziasított kutyák vonyítása is elindíthat egy egész eseménysorozatot. Amint egy eb meghallja egy másik hangját, az összes közeli társukhoz hasonlóan csatlakozik hozzá.
Az állatgyógyászok és az állatok viselkedésével foglalkozó kutatók úgy gondolják, hogy a kutyák ezzel figyelmeztetik a területükre betévedt potenciális ragadozókat és az olyan, vélt ellenségeket, mint például a postás vagy az ajtócsengő.
Másrészt ezzel a hangjelzéssel hívják az otthon maradt vagy nekik hiányzó falka- vagy családtagokat.
Végül, de nem utolsó sorban a farkas ősöktől örökölt üvöltés egyfajta kötődést erősítő tevékenység, amely tipikusan a falkában élő állatokra jellemző.
Igen kifejlett a hallásuk
A kutyák különösen reagálnak a szirénák vagy a hangos énekszó hangjára. A szaglás után a hallás a kutya legfejlettebb érzékszerve, a kutatók szerint azonban a szirénák hangjára adott válaszreakció inkább annak tudható be, hogy az ebek összetévesztik azt egy másik állat vonyításával, jelzésével. A jelenség leginkább az idősödő kutyáknál figyelhető meg, amelyek érzékei már elhalványultak.
Összefüggésben van a fizikai és érzelmi igényekkel
Megesik néha az is, hogy kutyák álmukban kezdenek üvölteni. Hozzánk hasonlóan ők is képesek elmerülni az álmok birodalmában és ennek a legaktívabb szakaszaiban nem ritka jelenség, hogy rángatóznak, „jár” a lábuk, forgatják a szemüket vagy ugatnak, egyet-egyet vakkantanak, ritkább esetben akár vonyítanak is.
Ez természetes jelenség és nincs különösebb jelentősége. Viszont felelősségteljes állattartóként
akkor már érdemes elgondolkodnunk, amikor a kutyánk vonyítása összefüggésben van a kiskedvencünk fizikai és érzelmi igényeivel.
Ezek között sorolják fel például az idős korban jelentkező látás vagy hallás elvesztését, a demenciát, a fájdalmat vagy sérülést, egyes betegségeket, és a szeparációs szorongást.
Időnként az üvöltés a fizikai kellemetlenség jele lehet, amelyre érdemes figyelmet fordítani és beütemezni az állatorvos meglátogatását.
Magányosak nélkülünk
A kutyák szerelmesei pontosan tudják, hogy valamennyi házikedvencnek saját személyisége, egyedi személyiségjegyei és tulajdonságai vannak. Egyesek nagyobb figyelemre vágynak, mint mások, de az is lehet, hogy gyakrabban szűkölnek vagy érzékenyebbek, esetleg hajlamosak a depresszióra.
Nem szabad elfelejteni, hogy a kutyák az embereket a falkájuk tagjának tekintik és ragaszkodnak hozzájuk.
Ez az erős kötelék néha arra készteti őket, hogy minden eszközzel „összetartsák„ a falkát. A vonyítás ebben az esetben szinte evidens: amikor a kutyánk ott üvölt az ajtó előtt a távozásunk után, akkor ezzel próbál meg visszahívni minket vagy adja a tudtára mindenkinek, hogy mennyire magányos nélkülünk.