Töredeznek a világ legnagyobb jéghegyének a szélei

A hullámok és a melegedő víz által állandó támadás alatt álló jéghegyről számos apró tömb szakad le – olvasható a BBC hírportálján.

Az A68a 2017-ben vált le a Déli-sarkvidékről, és az Atlanti-óceán déli részén lévő Déli-Georgia-sziget felé tart. Ha a sekélyebb vizekben megreked, hatalmas problémát okozhat a Brit Tengerentúli Területek élővilágának.

Az új, részletes felvételt a San Franciscó-i Planet cég készítette a jéghegyről a Föld körül keringő, SkySats nevű űrszondaflottájával, amely 50 centiméteres részletességgel képes megfigyelni a Föld felszínét.

A 150 kilométer hosszú jéghegyről tiszta felvételt készíteni nagy kihívás, mivel gyakran borítják felette felhők az eget. Vasárnap azonban sikerült felvételt készíteni róla.

Az A68a, amely felülről úgy néz ki, mint egy ujjal mutató kéz, 4200 négyzetkilométer területű és több száz milliárd tonna súlyú. Ám mivel viszonylag kis – 200 méter vagy annál is kisebb – mélységre merül, ez azt jelenti, hogy mielőtt megfeneklene, egészen a sziget partjáig sodródhat.

A szakértők szerint a szárazföldhöz ilyen közel kerülő jéghegy súlyos hatással lehet az ott élő ragadozók táplálékszerzésére.

Nagy a veszélye annak, hogy a szárazföldön élő pingvinek és fókák nem jutnak majd elég élelemhez kicsinyeik etetéséhez, ha a jéghegy eltorlaszolja megszokott táplálékszerző útvonalaikat. A pingvineknél és a fókáknál ugyanis kulcsfontosságú, hogy mekkora távolságot kell megtenniük a táplálékért az alatt az időszak alatt, amíg utódaikról kell gondoskodniuk. Ha túl sokáig elmaradnak, utódaik éhen halhatnak.

2004-ben, amikor az A38 jéghegy megfeneklett Déli-Georgia partjainál, számtalan pingvinfióka és fókabébi pusztult el a szigeten.

Bár a műholdas felvételek azt mutatják, hogy az A68a egyenesen Déli-Georgia felé halad, lehetséges, hogy elkerüli az ütközést. Peter Fretwell, a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) távérzékelési és térképészeti szakembere úgy véli, hogy bármilyen forgatókönyv elképzelhető.

Borítókép: illusztráció