Felelősségével küzd a Rio Tinto őslakos leletek lerombolása miatt

Távozik tisztségéből a Rio Tinto angol-ausztrál bányaipari óriásvállalat elnök-vezérigazgatója, mert felelősnek tartja magát két 46 ezer éves őslakos kőszállás lerombolásáért Ausztrália nyugati részén – közölte a vállalat.

A közlemény szerint Simon Thompson közölte az igazgatótanáccsal, hogy a jövő évi részvényesi közgyűlésen nem jelölteti magát újra az elnök-vezérigazgatói tisztség

re. A tavalyi év sikeres volt a vállalat számára, jelentős termelési sikereket értek el, ami magas osztalékot biztosított a részvényeseknek, de mindezt

beárnyékolta a juukani barlangrendszer lerombolása Ausztráliában,

és a vállalat vezetőjeként felelősséget vállal azokért a hibákért, amelyek ehhez a tragikus eseményhez vezettek – idézte a vállalat sajtószolgálata Thompsont, aki mély sajnálatát fejezte ki a történtek miatt.

Hasonló okok miatt már az idei áprilisi részvényesi közgyűlés után távozik tisztségéből Michael L'Estrange nem-ügyvezető igazgató is.

A Juukan-szurdokban található, felbecsülhetetlen régészeti jelentőségű, 46 ezer éves őslakos kőszállásokat tavaly májusban semmisítették meg egy vasércbánya bővítésekor a nyugat-ausztráliai Pilbara régióban.

A Rio Tinto közölte: bár személy szerint senki sem hibáztatható a Perthtől északra fekvő 1122-es bánya robbantásos kiterjesztése miatt, amelyben a szóban forgó régészeti lelőhelyek megsemmisültek, a vállalat nem tartotta magát egyik alapelvéhez, a helyi közösségek és örökségük tiszteletéhez.

Az ausztrál parlament vizsgálatot kezdeményezett az ügyben, megbocsáthatatlan cselekedetnek nevezve a vállalat eljárását. Javasolta, hogy fizessen kártérítést a helyi földeket birtokló őslakosoknak.

A rombolással a cégvezetés magára haragította a részvényeseket.

Tavaly a vállalat három magas beosztású vezetőjétől megvonták éves teljesítménybónuszát, majd egyikük lemondott, a másik kettő pedig távozott a vállalatól.

Az ausztrál kormány 2013-ban adott engedélyt a Rio Tintónak a környék feltárására és robbantások elvégzésére. A rá következő évben azonban egy ausztrál archeológus több olyan leletre bukkant a Juukan-szurdokban, amelyek a legkorábbi morzsoló és daraboló eljárások használatára utaltak Nyugat-Ausztráliában. Találtak egy 28 ezer éves kengurucsontot, amelyből hegyes szerszámot faragtak. Ez az ismert, legkorábbi csontszerszám-készítő technológiával készült, ércmaradványokat tartalmazó eszköz, amelyet Ausztráliában találtak. Emellett több ezer éves szövetmintákkal sikerült bizonyítani a genetikai kapcsolatot az őslakosok és a területen most élő leszármazottaik között.

Ez az egyetlen olyan ausztráliai régészeti helyszín, amely arra utal, hogy emberek lakták a térséget az utolsó jégkorszak idején is.

A vasérc Ausztrália egyik fő exportcikke, amelyből tavalyelőtt 77 milliárd ausztrál dollár (16 160 milliárd forint) bevétele származott az országnak. Az ásványkincs bányászatának központja a ritkán lakott Pilbara, amelynek jelentős részén őslakosok élnek.

Borítókép: őslakosok tánca a japán miniszterelnök látogatásakor a Pilbara régióban 2014-ben / Alan Porritt / AFP