Kiderült, hogy nem egyedülállóan emberi jelenség a tehetség

A kutatók megállapították, hogy

bár a kutyák túlnyomó többsége számára küzdelmet jelent az egyes tárgyak, például a játékaik nevének megtanulása, ha szigorúan ellenőrzött körülmények között tesztelik a tudásukat, egy maréknyi tehetséges szótanuló kutya mégis képes több játék nevét elsajátítani

– olvasható az ELTE Etológia Tanszékének csütörtöki közleményében.

A Családi Kutya Program kutatócsoportja 40 kutyával tréningezett intenzíven három hónapig. A kutyáknak legalább két kutyajáték nevét kellett megtanulniuk, hogy fel lehessen mérni, meg tudják-e különböztetni a tárgyakat a nevük alapján. A tréningprogram során a kutyák gazdái naponta többször megismételték a játék nevét, valamint heti foglalkozásokon is részt vettek egy kutyakiképző vezetésével.

„Először azt feltételeztük, hogy a fejlődési tényezők, mint például a kölyökkor neuroplaszticitása, vagyis, hogy a kölyökkutyák gyorsabban megtanulják a tárgyak neveit, mint a felnőtt kutyák, szerepet játszhat a folyamatokban, ezért a vizsgálatra felnőtt és kölyökkutyákat egyaránt toboroztunk”

– ismertette a részleteket Claudia Fugazza, a projekt vezető kutatója.

„Ugyanakkor meglepődve tapasztaltuk, hogy az intenzív tréning ellenére a kutyák többsége függetlenül az életkorától nem mutatott bizonyítékot a tanulásra. Még meglepőbb azonban, hogy 7 felnőtt kutya kivételes tanulási képességet mutatott: nemcsak a két játéknevet tanulták meg, hanem a vizsgálat időszaka során további 11 és 37 közötti új nevet is megtanultak”

– részletezte a kutató.

A 7 kutya közül 6-nak már volt szókincse, azaz már tudta néhány játékának a nevét, amikor a vizsgálat megkezdődött. Az Oliva nevű hetedik kutya korábban nem tanult neveket, mégis mindössze két hónap alatt 21-et megtanult, tartva a lépést a többi 6 tehetséges szótanuló társával. Ez a kutatók szerint arra utalhat, hogy az objektumnevek elsajátításának kivételes képessége nem feltételez korábbi tapasztalatokat.

„Mind a 7 tehetséges szótanuló kutya border collie, egy olyan terelő fajta, melyet az emberrel való együttműködésre szelektáltak”

– magyarázza Shany Dror, a tanulmány társszerzője, hozzátéve, hogy azok között a kutyák között is volt 18 border collie, amelyeknél semmiféle bizonyítékot nem találtak arra, hogy megtanulták volna a játékok neveit.

Emellett a kutatók a szakirodalomban is találtak más fajtájú „szótudor” kutyákat. Megemlítenek egy korábbi tanulmányt, amelyben ezt a képességet egy yorkshire-i terrier esetében írták le.

„Bár az esélyeket növelheti, de nem szükséges, hogy border collie legyen egy kutya ahhoz, hogy tehetséges szótanuló váljék belőle”

– jegyezték meg.

„Érdekesnek tartjuk, hogy ebben a kognitív tulajdonságban (azaz a tárgynevek megtanulásának képességében) milyen extrém mértékű az egyedek közötti variabilitás és úgy gondoljuk, hogy ez a tudományos utazás még csak most kezdődik, a cél, hogy megértsük, honnan ered az ember vagy valamely más faj néhány egyedének adott területen mutatott különös tehetsége”

– mutatott rá Miklósi Ádám, az Etológiai Tanszék vezetője és a tanulmány társszerzője, aki szerint a kutyákat az emberi környezetben történő evolúciójuk és fejlődésük ideális modellfajjá tette a tehetség, illetve a kognitív képességekben mutatkozó variációk eredetének tanulmányozására.

Mint a közleményben megjegyzik, azért, hogy több ilyen ritka, tehetséges szótanuló kutyát toborozzanak kutatásaikhoz, az ELTE kutatói elindították a Genius Dog Challenge-t, amely a közösségi médiának köszönhetően világszerte ismertté vált (https://www.youtube.com/channel/UCDvr5quzSS8xmOPOHzMokjA).

Borítókép: illusztráció