Négy érmet szereztek a magyar diákok a kolumbiai Csillagászati Diákolimpián

Egy arany-, egy ezüst- és két bronzérmet szerzett a magyar csapat az idei Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpián (IOAA), amelyen 48 ország több száz diákja mérte össze tudását.

Az idén Kolumbia által megszervezett, de a járványhelyzet miatt online folyó verseny november 14-től 21-ig tartott. A résztvevő diákok asztrofizikai, égi mechanikai és kozmológiai feladatokat oldottak meg. A zárónapon összesen 38 arany-, 66 ezüst- és 69 bronzérmet osztottak ki a fiatal csillagászok között – közölte a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kedden.

Az olimpián aranyérmes lett Varga Vázsony, ezüstérmet szerzett Mátéfy Ádám és bronzéremmel jutalmazták Takács Dórát és Novák Zalánt. Külön dicséretet kapott Farkas Gergő és Kertész Balázs.

Magyarország 2011 óta vesz részt az IOAA-n, amely a legmagasabb rangú, középiskolásoknak szóló nemzetközi vetélkedő a csillagászat és az asztrofizika területén. A versenyt 2006-óta rendezik meg azzal a céllal, hogy népszerűsítsék a tudományterületeket a fiatalok körében, valamint, hogy elősegítsék a nemzetközi szakmai kapcsolatok kialakulását.

„Különösen büszkék vagyunk az idén elért teljesítményre, hiszen a magyar olimpia történetében először hoztunk el aranyérmet, és ez fantasztikus dolog”

- méltatta a közleményben a diákokat Udvardi Imre, az IOAA nemzetközi igazgatótanácsának magyarországi képviselője, felkészítő tanár.

„A versenyen való részvétel remek ajánlólevél a világ legjobb egyetemeire. A nyertesek között ott vannak a következő évek feltörekvő csillagász nemzedékének tagjai, akikről a hírekben és tudományos eredmények kapcsán hallani fogunk” – mondta Kiss László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.

Az online megrendezett versenyen a magyar csapat egy héten keresztül a Könyves Kálmán Gimnáziumban gyűlt össze egy több irányból bekamerázott teremben.

„A megmérettetés az adatfeldolgozási fordulóval indult. Az ezt követő napokon az észlelési és elméleti fordulók következtek. A csillagászati kérdések, adatelemzés, például bolygó-, rakéta- vagy műholdmozgás kiszámítása és égboltismeret is része a teszteknek. Ezután jött a csapatverseny, végül a planetáriumi fordulóval záródott az olimpia” – számolt be a részletekről Kalup Csilla, a magyar delegáció egyik csapatvezetője és felkészítője.

A közlemény szerint a versenyre való felkészülésben minden évben csillagászok és egyetemi hallgatók segítik a diákokat, ehhez az ország több csillagvizsgálójában és tudományos látogatóközpontjában felkészítő képzés, valamint fizika tanárok által vezetett iskolai szakkörök is kapcsolódnak. A verseny magyarországi főszervezője a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont. Jövőre Ukrajna, 2023-ban pedig Lengyelország rendezi majd az olimpiát.

A beszámoló szerint a következő megmérettetésre rekordszámú, összesen 91 jelentkezést nyújtottak be idén. A háromfordulós válogató döntősei közül a legjobbak kerülhetnek be a 2022-es Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia húszfős felkészítő csapatába.

Borítókép: illusztráció