Ebben hasonlítanak a tehenekhez a tengeri herkentyűk

A vízbe kerülő metán idővel a légkörbe jut, és bár a metánmolekulák élettartama az atmoszférában kétszer olyan rövid, mint a szintén klímakárosító szén-dioxidé, a metán huszonnyolcszor több hőt termel a napsugárzás révén és ezáltal jóval erősebben melegíti fel a légkört – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A kutatók a Balti-tenger mélyéről begyűjtött üledékmintákban talált – a soksertéjűek (Polychaeta) osztályába tartozó – férgeket és kagylókat vonták alapos elemzés alá. A szakemberek megnézték, hogy ezen élőlények milyen mértékben járulnak hozzá közvetlen és közvetett módon az óceánban zajló metán és kéjgáz-termeléshez. Az eredmények szerint a kagylókat és férgeket tartalmazó üledékekből nyolcszor több metán szabadul fel, mint az ezektől mentes üledékekből.

A Scientific Reports című folyóiratban közölt tanulmány szerint a Balti-tengerből eredő metánkibocsátás nagyjából 10 százalékáért a kagylók és a férgek lehetnek a felelősek.

„Viccesen hangzik, de a tengerfenéken élő apró állatok olyanok, mint az istállókban a tehenek: mindketten jelentős metánkibocsátók a gyomrukban lévő baktériumok miatt”

– mondta Stefano Bonaglia, a Stockholmi Egyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.

A szakemberek becslései szerint a tengeri teremtmények metánkibocsátása nagyjából 20 ezer tejelő tehén „teljesítményével” lehet egyenlő.

Az osztriga- és kagylótenyésztést hatékony megoldásnak tartják az ember okozta környezeti károk – például a vizekbe kerülő trágya okozta eutrofizáció – ellensúlyozására. A tanulmány készítői szerint azonban a mostani eredmények fényében mérlegelni kellene, hogy valóban szükség van-e ilyen tenyészfarmok telepítésére az óceánba.

„Ami igazán meglepő az az, hogy a Balti-tenger a bolygó óceánjainak mindössze nagyjából 0,1 százalékát alkotja, ami azt jelenti, hogy globálisan nézve, ezek a tengerfenéken élő, látszólag ártalmatlan kéthéjú élőlények hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt bocsátanak ki a légkörbe, és teszik mindezt észrevétlenül” – jegyezte meg Ernest Chi Fru, a Cardiffi Egyetem munkatársa, a tanulmány társszerzője.

Borítókép: Pixabay