Eltűnhet a szarvasgomba

A magyar szarvasgombát főleg Nyugat-Európa vásárolja fel. A közepes minőségű is nagyon drága, kilójáért 200-300 eurót, vagyis 60-90 ezer forintot fizetnek, ezért pedig megéri kiásni. Az illegális gyűjtők nem is válogatnak az eszközökben. Korábban csak az ország szegényebb régióiban, de manapság már az ország egész területén kutatnak az értékes gomba után – olvasható a Vasárnap Reggel legfrissebb számában.

Ott tartunk, hogy a túlszedés áldozata lehet ez a gombafajta. Idén már, a tavalyi 25-30 tonnás mennyiségnek csak a harmadát sikerült begyűjteni. Van olyan terület, ahol azzal, ahogyan széttúrták az erdőt, nagyobb kárt okoztak, mint a lopással.

A szarvasgombát csak érett korában, óvatosan szabad kiemelni a földből, különben a gombakezdemények nem tudnak megérni, a gombafonalak elszakadnak és később csak sokkal kevesebb gomba terem. „A szarvasgomba gyűjtésére, egyébként is szigorúbb rendelet vonatkozik – mondta Temesi Géza, az Országos Természetőr Egyesület elnöke. – Ez, tiltja az ásást, kapálást, gereblyézést, a növények gyökérzetének indokolatlan károsítását, az éretlen gomba gyűjtését, az éjszakai gyűjtést.”

Mint minden más nem védett növény, állami erdőben egyéni szükségletre, napi 2 kg/fő mennyiségig gyűjthető. Az egyéni szükségletre gyűjtött mennyiség azonban kereskedelmi forgalomba nem hozható. Magánerdőben mindennemű, állami erdőben a nagyobb mennyiségben történő gyűjtéshez a tulajdonos írásbeli hozzájárulása szükséges. Védett természeti területen a gyűjtés a természetvédelmi hatóság külön engedélyéhez is kötött. A legtöbb állami erdészet területén lehet váltani általános vagy kijelölt területre vonatkozó éves engedélyt néhány tízezer forintért, és a magánerdő-tulajdonosokkal is meg lehet egyezni. Ezt ki is használják az illegális gyűjtők, szereznek egy engedélyt, onnantól pedig, hacsak nem érik tetten őket, azt már lehetetlen bizonyítani, pontosan hol szedték össze a gombát.

Az idén minden eddiginél több rendőrségi feljelentés volt hasonló eset miatt. Békés megyében, a Balaton környékén, Zalában és a Mecsekben is megjelentek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy többen gyűjtenek illegálisan – eddig is sokan voltak – hanem azt, hogy az állami és magán erdőgazdálkodók is elkezdték kiadni bérbe az erdőket. A bérlők pedig igyekeznek megvédeni a területüket, őrzik az erdőket, kamerákat szerelnek fel és feljelentést is tesznek.

„Minden évszakban van valami, amiért gázolni lehet az erdőkben. A gyógynövények miatt folyamatosan, tavasszal főleg a medvehagymáért – mondta Temesi Géza. – Ennek a nagy része is jogosulatlan gyűjtésből, lopásból származik. Szedése közben mindent, köztük a védett növényeket is letapossák, vagy a medvehagymával együtt leszedik, lekaszálják. A medvehagyma illegális gyűjtése és árusítása, becslések szerint évente százmillió forintos nagyságrendű hasznot hoz a természetet károsítóknak, ezért már évek óta szorgalmazzuk, hogy szigorítsák a gyűjtést.

A hazai gyógynövények között harminc védett és fokozottan védett van. Ezek gyűjtése büntethető is. Ilyenkor, ősztől-tavaszig, a fagyöngy van soron, aztán január végén az agancsgyűjtők indulnak be. Pedig a hullatott agancs mindig a vadászatra jogosult tulajdona, gyűjtése lopásnak minősül. Ilyenkor ráadásul nemcsak az agancsokat gyűjtik össze, de zavarják is a vadakat, hogy menekülés közben a faágak leverjék az agancsát, ezért vadvédelmi bírság is kiszabható.”

Egyre többen termesztik mesterségesen

„Tizenhat éve termesztik a szarvasgombát Magyarországon, az enyém volt az első mesterségesen telepített szarvasgombás erdő – mondta Ulrich József, a Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesületének elnöke. – Ehhez olyan szaporító anyagot – szarvasgombával kezelt makkot – használunk, ami garantálja, hogy az így létrejött tölgyerdőben, szarvasgomba terem majd – a módszert én magam dolgoztam és kísérleteztem ki. Egy hektár ilyen erdőnek a hozama tíz-hússzorosa a hagyományos szántóföldi kultúrák hozamának. A termésre nyolc évet kell várni, akkor lehet először gyűjteni. Az idei nyári szarvasgombáért például 400 eurót adtak kilónként. Az ország egész területén létesítettek már ilyen erdőket, most 50-80 hektár területet hasznosítanak így, Magyarországon viszont a talajok egyharmada alkalmas lenne erre. Most uniós pályázat is van a telepítésekre, 50 milliárd forintos kerettel, tehát hatalmas lehetőség van még ezen a területen.”

Borítókép: Shutterstock / Sasa Dzambic Photography