A gombák genetikája az emberi test titkait is feltárhatja

Az utóbbi évtizedben forradalom zajlott a genomikában: ma már igen gyorsan ki lehet olvasni élőlények teljes genetikai kódját. A kód megfejtése, vagyis a gének által szabályozott életfolyamatok megértése még meglehetősen hiányos. Mivel az élőlények genetikai kódja az evolúció során alakult ki, életfunkcióik leírása mellett fejlődéstörténeti információkat is hordoz. Így több élőlény genomjának összehasonlításával a köztük lévő rokonság mértékét tükröző, evolúciós családfák állíthatók fel.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában dolgozó Nagy László és csapata nemrég elnyerte az Európai Kutatási Tanács Starting Grant elnevezésű, 1,5 millió eurós támogatását az evolúciós családfák elemzésén alapuló módszereket alkalmazó kutatási programjára, amely legfontosabb célja a komplex soksejtűség genetikai alapjainak jobb megismerése.

A génjeinkben mindennek nyoma van

Nagy László szegedi kutatócsoportjával

olyan módszert fejlesztett ki, amely evolúciós családfák segítségével képes azonosítani egyes gének szerepét egy-egy életfunkció működésében.

A módszer azon a megfigyelésen alapul, hogy amikor egy életfunkció felbukkan az evolúció során, a hozzá tartozó gének rendszerint egyre több és több példányban, illetve változatban jelennek meg a genetikai kódban, a funkció eltűnésével pedig e példányok száma is megcsappan.

A szegedi kutatók ezzel a módszerrel akadtak rá a tuskógombák agresszív terjedését lehetővé tevő gyökérszerű nyúlványok, rizomorfok genetikai hátterére, a felfedezés hosszú távon az erdészeti védekezésben is segíthet.

Mi alapján rendeződnek szövetekbe a sejtjeink?

A komplex soksejtű élőlények – köztük az ember, valamint a legtöbb környezetünkben élő növény és állat – sejtjei különféle feladatokra szakosodnak az egyedfejlődés során, és szövetekbe szerveződnek. E folyamatok mögött minden bizonnyal igen alapvető genetikai eszközök állnak, melyek felkutatására a szegedi kutatók reményei szerint jó esélyt ad az evolúciós családfák vizsgálata.

Nagy László és kutatótársai az amerikai Joint Genome Institute-tal együttműködésben gombák DNS-kódját vizsgálják, azonban eredményeik várhatóan a gombák világán túlmutató biológiai felfedezéseket is tartogatnak – áll a közleményben.

Borítókép: Syda Productions / Shutterstock