hagyományaink

2018.12.27. 10:37

Már a középkorban is szokás volt Magyarországon a betlehemezés

Kutatók szerint a középkori misztériumdrámák kerültek ki a templomok és kolostorok falai közül az egyszerű néphez.

Forrás: Fortepan

Nem hungarikum, de a magyar művelődéstörténet része a betlehemezés. Erről a keresztény hagyományról írt cikket a Magyar Idők.

A lap azt írja, hogy a karácsonyi ünnepkör dramatikus hagyományai közül

a legismertebb a betlehemezés.

A történelmi Magyarország néhány településén még ma is spontán módon szerveződik a több száz éves játék,

amelynek során Jézus születésének történetét mutatják be a szereplők.

Ahol érintetlenül megmaradt a hagyomány, apáról fiúra szállnak a többnyire verses, rímes, ütemhangsúlyos szövegek és dallamok. Kutatók szerint a középkori misztériumdrámák kerültek ki a templomok és kolostorok falai közül az egyszerű néphez, helyi színekkel tarkított adaptációk születtek és hagyományozódtak tovább.

Magyar nyelvű középkori betlehemes játék nem maradt fenn ugyan,

de a nyomtatásban először 1651-ben megjelent Csordapásztorok kezdetű,

mind a mai napig az egész magyar nyelvterületen elterjedt népének szövegéből következtethetünk ezek létezésére.

A 15 versszakos Csordapásztorokban ugyanis, amelyet Kisdi Benedek egri püspök „régi énekként„ jelentetett meg a XVII. század közepén, felismerhető a párbeszédes forma. Megszólalnak benne az angyal, a pásztorok, Szűz Mária, s az eseménysort a narrátor elbeszéléséből ismerhetjük meg.

A ma ismert, néprajzkutatók gyűjtötte betlehemesek szöveghagyománya azonban főként XVII–XVIII. századi iskoladrámák és templomi játékok hatását mutatják.

A betlehemezés szokása az egész országban ismert és eleven ma is,

ám napjainkban az előadások többségénél már nem beszélhetünk spontán hagyományozódásról. Főként lelkészek, hitoktatók, tanárok, lelkes önkéntes szervezők tartják életben vagy élesztik újjá a hagyományt.

Vagyis ma már inkább „felülről szerveződik” egy-egy előadás, amelyet csak kisebb részben adnak elő a régi szokásnak megfelelően, házról házra járva a szereplők, és általában szövegkönyvként sem a XVIII–XX. századi gyűjtéseket használják. Inkább templomokban, iskolákban, nagyobb közösségi tereken, meghívott vendégek előtt elevenedik meg a betlehemi történet.

Alig van olyan plébánia vagy filia Magyarországon, ahol ne szerveznének betlehemes játékot az általános iskolák alsóbb évfolyamos diákjainak közreműködésével.

A szokás eredetéről szóló cikket itt olvashatja el, amely a nemrég megjelent A karácsonyi ünnepkör színjátékai Magyarországon (11–18. század) című könyv alapján készült.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!