Azt esszük, mint a kőkorszaki ember, és nem is tudunk róla

Általában nem gondolkodunk azon, hogy vajon honnan származik az étel, amelyet megeszünk. Itt most nem arra gondolunk, hogyan állították elő, miként csomagolták, hanem arra, hogy mikor és hol fedezték fel először – írja az Origo.

A középső kőkorszaki emberek is ettek már párolt kaviárt körülbelül 11 500 évvel ezelőtt. Az első kaviárlevesre utaló nyomok pedig

Krisztus előtt 4300 körülről származnak.

A leletet egy Berlin közelében lévő ásatásnál találták meg.

Vaníliát állítólag először Dél-Amerikában használtak, ám egy új feltárás megcáfolta ezt a feltételezést.

Egy 3600 éves izraeli sírból (Megiddó városának környékén), egy temetkezési kamrából került elő három kis korsó, amelyben vaníliavegyületet találtak.

A tészta eredetét viták övezik. Néhányan azt mondják, hogy Kínából származik, míg mások szerint olasz vagy arab gyökerei vannak. Nos, azok nyertek, akik Kínára tippeltek. A Lacsia régészeti lelőhelyen, a Sárga-folyó közelében, a régészek egy 4000 éves tálra bukkantak, amelyben köleslisztből készült tésztamaradványokat találtak.

Lacsia egy késő neolitkori település, amely a mai Csinghaj-tartomány északnyugati részén létezhetett feltehetően több mint 4000 évvel ezelőtt.

A bor Európából származik, de nem Olaszországból. Grúzia újkőkorszaki emberei jöttek rá a borkészítés tudományára Krisztus előtt 6000 és 5800 között. A szakértők szerint az olasz bor körülbelül Krisztus előtt 1200 körül született meg, és a görög gyarmatosítás eredménye volt.

A csokoládé feltalálása az azték civilizációhoz köthető, körülbelül Krisztus előtt 1900 környékén történt. Ők készítettek először kakaóalapú italokat. Legalábbis eddig ezt hitték a kutatók, ám néhány újonnan nyilvánosságra hozott feltárás szerint

a kakaó születésének helye Ecuador körülbelül 5300 évvel ezelőtt.

Néhány kultúrában több ezer éve fogyasztanak kutyát. Egy ókori kínai sírban, amelyet 2010-ben tártak fel, kutyahúsmaradványokat fedeztek fel. A legenda szerint a kutya kísérte el a halottakat az alvilágba.

Senhszi tartományban, egy xiani sírban egy 20 centiméteres, 2400 éves, bronzból készült zárt főzőedényt találtak, amelyben a kutatók ókori csontleves maradványait fedezték fel, amely egy kankutya csontjából készült.