Megjelent a gluténérzékenység új fajtája

A Semmelweis Egyetem adjunktusa, Fuszek Péter az impressmagazin.hu-nak arról beszélt, hogy megjelent egy új gluténérzékenység.

„A gluténérzékenység új formája szintén okozhat hasi panaszokat, a kórkép kiváltó oka és pontos lefolyása azonban korlátozottan ismert az orvostudomány számára” – hívta fel a figyelmet Fuszek Péter, az I. Sz. Belgyógyászati Klinika egyetemi adjunktusa.

Az új gluténérzékenység (NCGS) többeket érint, mint a klasszikus lisztérzékenység (cöliáka), a becslések szerint a lakosság 7-12 százalékát, vagyis több százezer embert Magyarországon.

A klasszikus lisztérzékenység, a cöliákia egy jól körülhatárolható, autoimmun kórkép, melyet évtizedek óta ismer az orvostudomány. A cöliáka hazánkban hozzávetőlegesen a lakosság egy százalékát érinti.

Lényege, hogy a táplálkozás során bevitt glutén egyik összetevője, a gliadin kóros immunválaszt vált ki a szervezetben. A gyulladásos immunfolyamat következménye, hogy

a vékonybél nyálkahártyája károsodik, a bélbolyhok ellaposodnak, elsorvadnak, vagy akár teljesen eltűnhetnek.

„Emiatt a tápanyagok nem tudnak megfelelő módon felszívódni a szervezetben” – fejtette ki Fuszek Péter.

Hozzátette: a kórkép felismerése a változatos tünetek miatt elhúzódhat, ám a diagnózis az esetek jelentős többségében vérvizsgálattal és vékonybél biopsziával egyértelműen felállítható.

Stressz és irritábilis szindróma is okozhatja

Az új gluténérzékenység (NCGS) ezzel szemben nem autoimmun folyamat. A jellemzően felnőttkorban jelentkező kórkép csupán az elmúlt 10 évben került a figyelem középpontjába,

pontos kiváltó oka és lefolyása még a mai napig nem egyértelmű az orvostudomány számára.

Az egyetemi adjunktus megjegyezte: az NCGS kialakulásához számos tényező hozzájárulhat:

szerepet játszhatnak benne az irritábilis bélszindrómáért (IBS) okolható egyéb faktorok – például a stressz -, de akár egy hosszabb antibiotikumos kezelés is állhat a háttérben.

„A diagnózis hosszú évekig is eltarthat, ugyanis antitestek hiányában sem közvetlenül szövettani, sem szerológiai vizsgálattal nem mutatható ki a probléma. Épp ezért a jelenleg elérhető ételintolerancia-tesztek eredményei alapján összeállított diéta sem lesz feltétlenül hatásos” – emelte ki Dr. Fuszek Péter.

Van egy könnyen felismerhető tünete

Az új gluténérzékenység tünetei nagyon hasonlítanak a klasszikus cöliákia által okozott panaszokhoz. A puffadáson, hasmenésen, hasi diszkomfortérzésen, illetve alvászavarokon kívül azonban nem okoz egyéb, például bőrgyógyászati, ideggyógyászati, nőgyógyászati, és ízületi problémákat.

A legkönnyebben felismerhető tünete, hogy a gluténtartalmú élelmiszer elfogyasztása után akár 20 perccel nagyon markáns hasi tüneteket észlelhet a páciens.

Fuszek Péter kiemelte: rendszeresen jelentkező tünetek esetén forduljunk szakorvoshoz, aki a panaszok alapján megítéli, hogy szükség van-e átfogó kivizsgálásra, egyéb kórképek kizárására. Amíg ugyanis az NCGS szövődménymentes, tünetei csupán kellemetlenek, addig például az autoimmun eredetű lisztérzékenységhez gyakran más, nyomon követést igénylő betegségek is társulhatnak.

A cöliákiás pácienseknél gyakoribb lehet a csontritkulás, a pajzsmirigy problémák, bizonyos daganatos megbetegedések és a diabétesz aránya is megnőhet.

Fontos tudni, hogy amennyiben ki akarjuk zárni a hagyományos lisztérzékenységet (cöliákiát), úgy azt mindenképpen a gluténmentes diéta megkezdése előtt kell megtenni. Ha ugyanis a beteg hosszabb ideje nem fogyaszt gluténtartalmú ételeket, akkor a szervezetében annyira lecsökkenhet az ellenanyag értéke, hogy vizsgálatokkal nem lehet kimutatni az eltérést.

Az egyetemi adjunktus leszögezte, ha a szerológiai és a szövettani vizsgálatokkal kizárták a cöliákiát, a páciens megpróbálhatja a glutén mellőzését, és amennyiben a diéta hatására megszűnnek a panaszai, akkor kimondható az új gluténérzékenység (NCGS) diagnózisa.