Év végéig mindenkinek ki kell adni a szabadságot! (videó)

Címkék#év vége #szabadság kiadása #szabadság

A szabadság idei kiadásának elmaradása főszabály szerint akkor is jogszabálysértésnek minősülhet, ha az adott időszakban a munkavállaló sem akart szabadságra menni.

Csaknem egy hónappal a naptári év vége előtt egyre több cég kénytelen azzal szembesülni, hogy kisebb-nagyobb fennakadásokkal is jár majd, ha a Munka törvénykönyvének (Mt.) megfelelve minden munkavállalójának kiadja az idei évben esedékes szabadságát.

Dr. Selmeczi Réka, a Trenkwalder jogi és munkaügyi szolgáltatások üzletágának vezetője felhívja a figyelmet, hogy

„immár negyedik éve csupán az életkor szerint járó pótszabadság vihető át a következő évre. Ez kortól függően 1-10 nap lehet, egy fiatal munkavállaló esetén tehát nem több, mint néhány nap„.

Hozzáteszi: ez az átviteli lehetőség sem automatikus azonban, mivel a feleknek naptári évenként külön meg kell állapodniuk róla. Különösen a kisebb cégek esetében tapasztalható az elmaradás a szabadságok időarányos kiadásában, és éppen ez az a vállalati kör, amelyben a munkavállalók kisebb létszáma miatt nehezebb is megoldani a szabadságolások miatt szükségessé váló helyettesítéseket – fejti ki.

A szekértő kiemeli: azt a rendelkezést is be kell tartani, hogy a munkáltató 15 nappal előre köteles közölni a munkavállalóval azt, hogy szabadságra küldi.

Mielőtt tovább olvas, lazítson egy kicsit Zoltán Erikával és Kikivel:

Kiadják vagy kiveszik a szabadságot?

A munkavállaló a szabadságkeretéből mindössze 7 munkanappal rendelkezhet szabadon – a többi esetében a munkáltató döntheti el, mikor küldi szabadságra dolgozóját. Ennek értelmében tehát a munkáltató évente 7 munkanap szabadságot – a munkaviszony első 3 hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.

Ezért a munkavállalóknak a saját érdekükben célszerű az alábbiakra figyelniük:

a munkavállalóknak is érdekük folyamatosan nyomon követni azt, hogy mennyi kivehető szabadságuk maradt az adott évben. Míg év közben a munkáltató rugalmasabban tud alkalmazkodni az egyéni igényekhez, az év vége felé ez sokkal kevésbé oldható meg.

a munkavállaló által kijelölhető 7 munkanapnyi szabadság kivétele során a munkavállaló is köteles az igényét legalább 15 nappal korábban jelezni a munkáltatója felé. Ellenkező esetben a munkáltató ennek a keretnek a kiadását is megtagadhatja.

Bár a munkahelyek többségében a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel jelöli ki a szabadságolás időpontját, és ilyenkor a gyakorlatban nem veszik olyan szigorúan a „15 napos szabályt” sem, sok kellemetlenséget kerülhet el az a dolgozó, aki a fenti szabályokkal pontosan tisztában van.

Mikor „csúszhat át” mégis a szabadság kiadása a következő évre?

A tárgyévi szabadságok kiadásának szigorú előírása alól is létezik néhány kivétel:

a már említett életkor után járó pótszabadságok, amennyiben arról az adott naptári évben a felek írásban megállapodnak, átvihetők a következő évre, ám ezekkel a feltételekkel is csupán a tárgyévet követő év december 31-éig adhatóak ki.

ha a munkaviszony október 1-jén vagy azt követően kezdődik, az adott időszakra járó tárgyévi szabadság a következő év március 31-éig adható ki.

ha a munkavállaló oldalán merül fel olyan ok, ami lehetetlenné teszi a szabadság kiadását, az ok megszűnését követő 60 napon belül kell megkezdeni a kiadást. Ilyen ok leggyakrabban a keresőképtelenséget jelentő betegség vagy gyesről való visszatérés szokott lenni.

ha pedig a szabadság kivétele már tárgyév végén megkezdődött, akkor tárgyévet követő évre átnyúlóan 5 munkanap szabadság átvihető, mert a jogszabály ezt az átnyúló szabadságot is tárgyévben kiadottnak tekinti.