Ország-világ

2021.11.17. 07:27

Cserben hagyta a sertéstartókat Brüsszel

A hazai sertéstartók csak a kormányra számíthatnak, javaslataik már a kabinet előtt vannak.

Megtagadta a segítséget a sertéstartóktól az Európai Bizottság (EB). A Mezőgazdasági és Halászati Tanács november 15-i ülésén hazánk mellett 18 európai uniós tagállam kérte, hogy a sertéspiacon kialakult helyzet miatt a bizottság tegyen javaslatot rendkívüli válságkezelési intézkedések bevezetésére. Brüsszel ugyanakkor továbbra sem hajlandó segítő kezet nyújtani a súlyos piaci válsággal küzdő ágazatnak – írja a Magyar Nemzet.

Brüsszelből nem várható segítség

Az EB szerint a már eddig is alkalmazott támogatási formák elegendő lehetőséget biztosítanak a sertéstartóknak a válsághelyzet átvészelésére. Az uniós agrárbiztos álláspontja szerint a rendkívüli piaci válságkezelési intézkedések bevezetése csak elodázná a probléma megoldását egy későbbi időpontra, ezért óva intett attól, hogy a tagállamok hamis várakozásokat ébresszenek a sertéstartókban.

Botrányos Brüsszel hozzáállása az európai sertésválsághoz. Ismét bebizonyosodott, hogy a magyar sertéstartók csak a kormányra számíthatnak

– közölte az uniós agrárminiszterek ülését követően Nagy István.

A tárcavezető tarthatatlannak nevezte a kialakult helyzetet, és értetlenségét fejezte ki a bizottság hozzáállása miatt, hiszen a közös agrárpolitika szabályrendszere lehetőséget biztosít rendkívüli piaci intézkedések bevezetésére, ahogyan az az orosz embargó vagy a 2015-ös tejválság esetében is történt.

Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány az elmúlt időszakban minden lehetséges eszközzel támogatta az állattartókat: az idei állatjóléti támogatások keretét négymilliárd forinttal emelték meg, a sertéstartók hamarosan teljes kamat- és költségtámogatás mellett vehetnek igénybe hitelt. Az Európában elsőként elindított mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerünk pedig már elérhető a sertéstartók számára is. Emellett az EU belső piacáról Magyarországra érkező hízóalapanyagot szigorított ellenőrzésnek vetik alá.

Lehetőséget is rejt a válság

A sertéspiaci válság hátterében a megszűnt kínai piac okozta túltermelés áll. Tavaly Németországban is megjelent az afrikai sertéspestis, s míg korábban Németország szállította a legnagyobb mennyiségű sertést a kínai piacra, a sertésbetegség megjelenését követően az ázsiai nagyhatalom azonnal leállította a szállítmányokat. Ezzel egyik pillanatról a másikra húszszázalékos többlettermelés jelentkezett a közösségben.

Horváth István, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének elnöke szerint a jelenlegi helyzet csak akkor fog változni, ha csökken a sertéslétszám.

Aki túléli a válságot, nagyon jó pia­ci pozícióiban lehet. Ha a magyar kormánytól segítséget kap a szektor, akkor a magyar sertéságazat túlélheti a válságot, és jövő tavasszal kedvező pia­ci helyzetbe kerülhet. Segítség nélkül viszont összeomlik a termelés

– hívta fel a lap figyelmét a szövetség elnöke.

Horváth István hangsúlyozta: ha az Európai Bizottság nem támogatja a tagállamokat, akkor minden országnak, amelynek fontos a saját sertéságazata, magának kell meghoznia az életmentő intézkedéseket. Akkor is, ha azt Brüsszel nem nézi jó szemmel. A lehetséges hazai eszközökről a szövetség többször tárgyalt az agrárminiszterrel, javaslatai­kat a tárcavezető mellett Orbán Viktor miniszterelnöknek is eljuttatták.

A malac ára egy év alatt a harmadára csökkent, a tavalyi 65-70 euró helyett ma alig adnak 18-20 eurót egy 25 kilós malacért a piacon. Ez azt jelenti, hogy ha egy koca leellik, és a malacokat felneveli a gazda, akkor azokat csak veszteséggel tudja eladni. Nem csoda tehát, ha sokan elgondolkodnak azon, vajon megéri-e tovább folytatni ezt a tevékenységet. Ugyanakkor ha egy ország felszámolja a kocaállományát, akkor megszűnik a tenyésztés és a sertéshús-önellátás is. Ez hosszú távon élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent. Horváth István szerint ezért most elsősorban a kocatartóknak van szükségük támogatásra. „A válság túléléséhez egyszeri támogatást kértünk, anyakocánként ötvenezer forintot, amihez a gazdák tartási kötelezettséget is vállalnának. Ha ezt megkapjuk, megőrizhetjük a jelenlegi közel kétszázezres kocalétszámot, és túlélhetjük a válságot” – ismertette a szövetség javaslatát Horváth István.

Drasztikus drágulás a takarmányoknál is

Az európai túltermelés mellett szintén nagy gondot okoz a takarmány- és energiaárak drasztikus emelkedése. Ezért a másik fontos eszköz, amivel a sertéstelepek megmaradását biztosítani lehet, a kamatmentes forgóeszközhitel. A kedvezményesen igénybe vehető forrásból a gazdák finanszírozni tudnák a telepeik takarmány- és energiaszükségletét. Ez a lépés a kocatartók mellett a hízótelepeknek is nagy segítséget jelentene, hiszen a válság őket sem kerülte el. Az élő sertés kilónkénti ára jelenleg 380-400 forint körül alakul, míg egy évvel korábban kilónként 450 és 480 forintot fizettek a vágósertésért. Ráadásul tavaly a takarmány is negyven százalékkal kevesebbe került, mint ma.

A kedvezményes hitelre nem kell sokat vár­niuk a gazdáknak. Az Agrárminisztérium ugyanis nemrég bejelentette, hogy kamat- és költségmentes hitellel segíti az ágazat szereplőit. A kedvezményes konstrukció már decemberben elérhetővé válik.

A sertéstenyésztők beruházásokkal kapcsolatos egyeztetéseket is kezdeményeztek a kormánnyal. „Az ágazat csak akkor lesz versenyképes, ha korszerű technológiával tudunk termelni. Az elmúlt időszakban nagyon sok termelő sikeresen pályázott az állattartó telepek korszerűsítésére. De az elszabadult építőipari áremelkedés miatt ez ma már nem tartható, csak abban az esetben, ha az elnyert pályázatokhoz pluszforrást kapnak a gazdák, annak érdekében, hogy az ötvenszázalékos támogatási intenzitás megmaradjon” – jegyezte meg Horváth István.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!