2017.09.07. 10:28
Orbán: 100 millió forintra emelik a hitelkeretet
A kis- és közepes vállalkozások (kkv) hitelezése a magyar kormány számára nem piaci ügylet, hanem nemzetstratégiai fontosságú ügy.
Budapest, 2017. szeptember 7.a Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a KAVOSZ Zrt. 100 millió, 15 év, 250.000 Széchenyi Kártya elnevezésû rendezvényén a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Bank Centerben lévõ konferenciatermében 2017. szeptember 7-én. A jubileumi, 250 ezredik Széchenyi Kártya kilenc fajtáját Orbán Viktor adja át a cégek képviselõinek. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Fotó: Koszticsák Szilárd
A maximális hitelkeret felemeléséről szóló kormányfői bejelentése a program fennállásának 15. évfordulóján rendezett rendezvényen, a KAVOSZ Zrt. csütörtöki, budapesti ünnepségén hangzott el, amelyet a 250 ezredik Széchenyi Kártya átadásának alkalmából tartottak.
Orbán Viktor kiemelte: a kis- és közepes vállalkozások (kkv) hitelezése a magyar kormány számára nem piaci ügylet, hanem nemzetstratégiai fontosságú ügy. 2015-ben kétmillióan dolgoztak kkv-knál, ami az összes foglalkoztatott 73 százalékát jelenti, vagyis kkv-k nélkül nincs magyar gazdaság.
Orbán Viktor hangsúlyozta: nem szabad a mostani gazdasági sikereket külső tényezőknek tulajdonítani, az, ahogy ma a magyar gazdaság működik, nem külső segítségnek tudható be, hanem a magyar gazdaság szereplőinek.
„Ez a mi magyar sikerünk, a saját erőfeszítéseinknek köszönhető”
– mondta.
Közölte: „színvonaltalan érvelés” az uniós támogatásoknak tulajdonítani a magyar gazdaság fejlődését, hiszen a magyar költségvetés 18 ezer milliárd forint, az uniós támogatások pedig 1000-1500 milliárd forintot tesznek ki.
A miniszterelnök felidézte:
2011-ben, amikor a 150 ezredik Széchenyi Kártyát adták át, „még más szelek fújtak”,
és politikai nézetektől függetlenül lehetett jogos kétség sokakban, hogy az az út, amelyet akkor választottak, eredményre vezet-e. Az akkori kihívások között említette a pénzügyi összeomlás elkerülését, az államadósság és a munkanélküliség megfékezését, továbbá az új alkotmányos rend körüli csatákat.
Az elmúlt hat év alatt nagy utat tett meg a magyar gazdaság, „szinte egy egész gazdaságtörténeti korszakot mentünk előre, és bizonyosságot szereztünk, hogy jó megoldásokat választottunk” – mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Magyarországon még mindig komoly fejtörést okoz annak megválaszolása, hogy összefogással vagy „magányos harcosként” lehet-e előrébb jutni a gazdaságban. Ma azt ünnepeljük, hogy vannak olyan korszakok, amikor minden feltétel adott, hogy az összefogásból kerekedjen ki a siker – fogalmazott.
Azt mondta, politikai filozófiája magja, hogy „egyedül sohasem lehetsz elég okos”, erre bizonyíték ez a kártya is, mert ahhoz, hogy életképes konstrukciót faragjanak belőle, „sok tudás összeadására volt szükség”. A kormány a pénzügyi rendszer tudását a jegybankon keresztül gyűjti be, a reálgazdasági tudást pedig a kamarán keresztül, és ez továbbra is így marad, minden jelentős gazdasági döntés előtt mindkét tudásra igényt tart a jövőben is – közölte.
Megjegyezte:
a Széchenyi Kártya is az „unortodoxia megnyilvánulása”,
és jól mutatja, hogy a szokatlan megoldások keresése nem 2010-es jelenség. A miniszterelnök kijelentette: óriási teljesítmény, hogy 2002 után is megmaradt a program és túlélte az azt követő nyolc évet.
Emlékeztetett, programot illetően a fő érdem Demján Sándoré, és a munkahelyvédelmi akciótervért is őt illeti az elismerés, ő mondta, hogy „válság idején a normativitás nem kötelező”, szabad olyan döntéseket hozni, amelyek nem egyformán érintenek mindenkit.
Emlékeztetett: a Széchenyi kártya kezdeményezésének megnyerték a bankokat, de kormányzati támogatás nélkül nem működhetett volna. Orbán Viktor elmondta: a kkv-k feltőkésítésére gazdaságilag ésszerű, társadalmilag igazságos programokra volt szükség, hogy a magyar gazdaság versenyképes legyen. Ilyen megoldás a Széchenyi Kártya, a program átlátható, egyértelműek a feltételek, olyan módszer, amelyet a társadalom el tud fogadni – állapította meg.
Közölte: a kkv-k a hozzáadott érték több mint felét állítják elő, de az exportképességüket jelentősen segíteni kell a jövőben.
Bejelentette: most a Széchenyi Kártya program legtöbb hiteltípusában 100 millió forintra emelik a felvehető maximális hitelkeretet.
A Széchenyi Kártya program keretében az elmúlt 15 évben 1841 milliárd forint hitelt helyeztek ki a kis- és középvállalkozásokhoz (kkv), amelyek eddig 343 ezer hiteligénylést nyújtottak be, és 258 ezren már átvették, használják is a kártyát – mondta Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója.
Az ünnepi rendezvényen Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára hangsúlyozta, a kisvállalkozói kártya célja, hogy a tőkehiányos hazai vállalkozói közösség kedvező kamatozású hitelhez juthasson.
Parragh László, az MKIK elnöke kiemelte: a Széchenyi Kártya program hat hiteltípusból áll, a hat termék alkalmas arra, hogy gyorsan eljusson a vállalkozásokhoz.
A rendezvényen átadtak kilenc jubileumi kártyát, egyebek mellett az első 100 millió forintos kártya igényléséért járót.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), illetve a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) a Széchényi Kártya program működtetésére és koordinálására hozta létre a KAVOSZ-t.