2018.01.20. 10:30
Két év alatt háromszorosára nőtt a készházak piaca
Begyűrűzött, és két év alatt több mint 300 százalékos forgalomnövekedést eredményezett a készházpiacon a csökkentett lakásáfát kihasználni igyekvő vásárlók rohama.
Esztergom, 2009. július 13. Kamionra rakják az új paneleket, miután átadták a Grand-Ács Tetõcentrum és Készház Kft. új, automata készházgyár panelgyártó csarnokát Esztergomban. MTI Fotó: Kovács Attila
Noha három hónap alatt kulcsrakészre kivitelezhető egy átlagos minőségű és felszereltségű készház, a könnyűszerkezetes technológiában gondolkodóknak érdemes gyorsan dönteniük. Miközben ugyanis a házgyárak teljes gőzzel működnek, folyamatosan nő a kivitelező cégeknél sorban álló megrendelők száma, és egyre gyakrabban bukkan fel a szerződésekben már most a 2019-re szóló teljesítési határidő – tudta meg a Világgazdaság Kárpáti Józseftől, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) könnyűszerkezet-építő tagozatának elnökétől.
Míg 2015-ben 300, tavaly már körülbelül ezer készház épült – a piaci szereplők beszámolóin nyugvó pontos adatokat tükröző felmérés még nem készült el –, de a keresletnövekedés valójában ennél is nagyobb, csak azt egyelőre nem képesek a szakcégek kivitelezni már. Ennek egyrészt a szakképzett munkaerő hiánya az oka, noha egyetlen év alatt 13-15 ezer forintra ugrott a szakmunkások korábbi 8-9 ezer forintos nettó napidíja, ami már olyan nagyságrendű, hogy versenyképes az osztrák, sőt a német bérezéssel is.
Valóban találkozni már külföldi munkáról hazatérő szakmunkásokkal – mondja Kárpáti József, de a hazatelepülés még nem olyan mértékű, hogy kisegítené az ágazatot, igaz, hosszabb távon számolni kezdhetnének vele. A hosszú távú konjunkturális reményeket azonban éppen a kezdőlökést adó 5 százalékos lakásáfa közelgő határideje árnyékolja be, a készházpiac megrendelőinek 99 százaléka családi házat építtet, a CSOK és a csökkentett áfa hatására vágott bele az otthonteremtésbe. A megrendelők számára a rövid kivitelezési idő, a vékonyabb falakkal elérhető jobb hőszigetelés, az alacsonyabb rezsi, a környezetvédelmi megoldások, az ellenőrzött minőség is vonzó szempont.
Az érdeklődés még mindig fokozódik, a potenciális megrendelők egy részét azonban már elriasztják a hirtelen megnövekedett költségek, amelyek összességében 8-10 millió forinttal emelték meg egy klasszikus, azaz 100-120 négyzetméteres földszintes készház büdzséjét (ebben már a telekvásárlás ára is benne van). Kárpáti József elmondása szerint a telkek országszerte igen eltérő, 5–30 százalék közötti mértékben vagy efölött drágultak, a munkaerő ára 50 százalékkal lett magasabb, és a 2016-ban még négyzetméterenként 220-250 ezer forint között mozgó készházárak előbb 250-270 ezerre, újabban meg már 300 ezer forint közelébe emelkedtek. Amint a lakásáfa 5 százalékról 27 százalékra nő majd, azaz 2020-tól, a könnyűszerkezetes épületek átlagos négyzetméterára eléri majd a 360 ezer forintot, ami további 6-7 millió forinttal növeli meg a végszámlát.
Polgáron éppen most épül fel Közép-Európa legmodernebb készházgyára, ahol már a próbagyártás zajlik. A munkaerőhiány ellen a gépesítés lehet az egyik hatékony fegyver: a könnyűszerkezetes épületek egyre nagyobb készültségi és felszereltségi fokban kerülnek ki a gyárakból, hogy a helyszínen egyre kisebb élőmunkára legyen szükség. Ezzel sokkal kiszámíthatóbbá válik a költségkalkuláció. A recesszióból frissen kilábalt szektor számára ugyanis a hosszú távú tervezhetőség minden korábbinál fontosabbá vált a költségérzékeny megrendelőkör miatt. Az utóbbi időszak hirtelen és nagyívű áremelkedései miatt sokan visszavonulót fújtak, ők tipikusan azok, akik a CSOK lehetőségeinek kihasználására 2016 óta készülnek, de csak most hoztak döntést, amikor már az időközben lezajlott áremelkedést sem fedezi az állami támogatás.
A készházépítő tagozat elnöke rámutatott: egyelőre Magyarországon hiányzik a társasházi megrendelői bázis, noha fafalazattal, készház-technológiával Nyugat-Európában sorra készülnek az akár százlakásos, négy-hét szintes társasházak is. Ausztriában épül 18 és 24 emeletes lakóház is. Az energiahatékonysági elvárások terén azonban már elérkezett a trendforduló itt is, a megrendelők körében szinte általános elvárás az alacsony üzemeltetési költségeket eredményező megoldás, a jó szigetelés, a mennyezeti hűtés-fűtés és a megújuló energiaforrások használata. A pólus másik végén a kizárólag az olcsóságra törekvők állnak, akik az átlagnál nagyobb arányban esnek áldozatául a kóklereknek. A piaci árak alá belőtt árajánlatból sokszor visszabontásra szoruló, összetákolt épület, vagy – erre is van példa – félbehagyott ház lesz, a silány munkát a szűkre szabott építésfelügyeleti ellenőrzéseken kevés eséllyel érik tetten. Az ÉVOSZ illetékese figyelmeztet, tagjaik európai minősítéssel és termékeikre CE-tanúsítással rendelkeznek, érdemes a megrendelőknek a kiválasztott gyártót és kivitelezőt leinformálniuk. Az esetek többségében a családok teljes vagyonukat viszik ugyanis vásárra.
Borítókép: Kovács Attila / MTI