Zajlik a gazdaság szerkezetváltása a high-tech iparágak irányába

Az ipari termelés szeptemberben 11,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz mérve, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 9,0 százalékkal emelkedett, augusztushoz viszonyítva 3,1 százalékkal nőtt az ipar teljesítménye.

A legnagyobb súlyú járműgyártásban, illetve a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában jelentősen gyorsult a növekedés éves üteme az augusztusi 2,0, illetve 5,9 százalék után.

Az ipari termelés az év első kilenc hónapjában 6,3 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában.

György László felhívta a figyelmet arra, az első kilenc hónapban a magyar ipar 6,3 százalékkal bővült, gyorsabban, mint a teljes gazdaság, ami mutatja, hogy az öt évvel ezelőtt meghirdetett iparfejlesztési stratégia kezd beérni.

Az ITM államtitkára elmondta, a magyar ipar a visegrádi országok átlagánál kétszer gyorsabban növekszik, miközben a német csökken. Kifejtette, a magyar ipari termelés bővüléséhez hozzájárul a politikai stabilitás, a kiszámítható üzleti környezet, az alapinfrastruktúrák fejlettsége, az innovációs ökoszisztéma fejlesztése, munkaerőpiachoz igazodó oktatás.

Megjegyezte, miközben a német ipar csökken, addig a magyar növekszik. A világban, így az Európai Unióban is szűkössé válik a rendelkezésre álló munkaerő, emiatt a nyugat-európai cégek nemcsak termelést, hanem kutató-fejlesztő tevékenységet is helyeznek ki Magyarországra.

György László szólt arról is, hogy a világgazdasági folyamatoktól a magyar gazdaság csak ideig-óráig tudja magát függetleníteni. Az IMF tanulmánya szerint Magyarországon a high-tech-szektor aránya 70 százalék felett van, az ITM segíti a magyar vállalatokat, munkavállalókat abban, hogy a XXI. század követelményeinek megfelelhessenek.