Debrecen a közép-európai régió egyik legsikeresebb városa lehet

A következő évtizedben akár ötven-hatvan százalékos gazdasági növekedést is el tud képzelni Debrecenben Papp László polgármester, aki arra számít, hogy a város oktatási, kulturális téren is tovább erősödik majd. A fejlődés alapjait 2014 és 2019 között rakták le, a következő években erre építkeznek. Az elért eredményeket az ellenzék soraiból is elismerik, még akkor is, ha nem mindenben támogatják a város vezetését – írja a Magyar Nemzet.

– Viszonylag régi bútordarab vagyok a városházán, 1998-ban kerültem be a debreceni közgyűlésbe, majd 2010 és 2014 között gazdaságfejlesztésért és városstratégiáért felelős alpolgármesterként segítettem Kósa Lajos munkáját, így több mint húsz éve van rálátásom a hivatali munkára – bocsátja előre Debrecen első embere, aki 2014 óta áll a hajdú-bihari megyeszékhely élén. Papp László fontosnak tartja kiemelni, hogy több mint két évtizede őrzik a választók bizalmát. Hozzáteszi, hogy

utoljára 1998-ban vesztettek el egy egyéni körzetet az önkormányzati választáson, azóta minden választókerületben kormánypárti jelölt szerzett mandátumot.

– Ez csak úgy lehetséges, ha érzékenyek vagyunk az emberek véleményére, javaslataira, és próbáljuk azokat beépíteni a városfejlesztési politikába. Kósa Lajos időszakából azt tanultam meg, hogy politikát csinálni csak az emberekkel együtt lehet, ha ettől eltérnek a döntéshozók, akkor annak meglesz a következménye. Ezt szem előtt tartva viszem a várost 2014 óta, a mi víziónkat és az emberek javaslatait folyamatosan összegyúrjuk, ami a sikertörténetünk alapja – fejti ki a debreceni polgármester.

Papp László azt mondja, hogy 2014-ben az ország egyik legjobban fejlődő városát vette át. Ennek ellenére volt olyan terület, ahol úgy érezte: újat kell tudni mutatni, ez pedig a gazdaságfejlesztés volt. A további előrelépéshez még jobban működő gazdaságra volt szükség, 2014 és 2019 között erre a területre koncentráltak.

– Rengeteg komoly sikert értünk el.

Több mint kétmilliárd eurónyi működő tőke érkezett Debrecenbe, hatezernél is több munkahely jött létre. S nemcsak a BMW fejlesztett a városban, hanem más cégek is érkeztek, és több meglévő társaság is bővítette kapacitását.

Ez olyan felhajtóerőt jelentett, hogy komoly, tíz évre szóló városfejlesztési stratégiát hívott életre – mutat rá Papp László.

Hiánypótló fejlesztések

Debrecen polgármestere felhívja a figyelmet arra, hogy a megyeszékhelyen 2014 és 2020 között az Új főnix tervet hajtották végre, ami beépült a Debrecen 2030 városstratégiába. Ennek megfelelően a 2019 és 2024 közötti ciklusban a városépítés lesz a fókuszban, amihez a korábbi öt év gazdaságfejlesztése adja az alapot.

– Ezt egészítette ki a Modern városok program, ami Debrecen esetében sokrétű és rendkívül sikeres. A csomagba azok az elemek kerültek be, amelyekre korábban nem volt uniós forrás, és amelyek illeszkednek a városstratégiába.

A Modern városok programban kaptunk forrást a repülőtér és a strandfürdő fejlesztésére, a nemzetközi iskola megépítésére, az egyetem innovációs központjának kialakítására, a Csokonai Nemzeti Színház felújítására, a déli iparterület bővítésére, illetve a menekülttábor bezárására, ami rendkívül fontos volt, ez volt az első megvalósult elem

– sorolja a beruházásokat Papp László, hozzátéve, hogy a nemzetközi iskola és a strandfürdő is komoly építészeti elismerést szerzett, utóbbi a Brit Építész Kamara lapjának címlapján is szerepelt. Két fejlesztés van folyamatban: a színház 2023-ban, az egyetem innovációs központja pedig jövő tavaszra lesz kész.

A járvány a hajdú-bihari megyeszékhelyen is megnehezíti a helyzetet, amiben az a legrosszabb, hogy kiszámíthatatlan. – A járvány szempontjából 2020 a kiegyensúlyozás éve volt, tavaly Debrecenben is jelentős bevételkieséseink voltak. Egy öt és fél milliárd forintos éven belüli korrekciót kellett végrehajtanunk, és azért, hogy a fejlesztéseket ne kelljen elhalasztani, 1,4 milliárd forint hitelt vettünk fel. Azt érzékeljük ugyanakkor, hogy

ahogy Magyarország 2010 óta, úgy Debrecen is olyan gazdasági fejlődési pályán van, hogy 2020 nem okozott mély krízist, a városnak jó a válságtűrő képessége. Idén nem is vett fel hitelt Debrecen.

Vannak persze olyan szektorok, amelyeket nagyon megvisel a járvány, de miként az állam központilag, helyben mi is igyekszünk minimalizálni ezeket a veszteségeket – fejti ki a debreceni polgármester.

Előre lemodellezték

A megyeszékhelyen a belvárosi ingatlanvagyon az önkormányzat kezében van, az ottani bérlőknek először csökkentették a bérleti díjat, majd a központi döntés értelmében el is törölték azt. Ez több mint 230 vállalkozás működését segítette, emellett a kis- és közepes vállalkozások zsebében az iparűzési adó mérséklése után idén körülbelül 3-3,2 milliárd forint marad. Az önkormányzat anyagi szerepvállalása mellett létrehozták továbbá a Debrecen város segélyalapot is, ahová bárki befizethet, és ebből a keretből a járvány miatt nehéz helyzetbe került családokat tudják változatos módon segíteni. Persze Debrecenben is abban bíznak, hogy az ország hamarosan a háta mögött tudja majd a járványt. Papp László arra is kitér, hogy

az utóbbi években valóban csökkent valamelyest Debrecen lakossága. Szerinte ennek egyik oka az, hogy a gazdaság növekedésének hatására megdrágultak az ingatlanok a településen, sokan kiköltöztek az agglomerációba, és naponta ingáznak a megyeszékhely és a lakhelyük között.

A polgármester elismeri, hogy ez nem egészséges és nem is öröm számára, már csak azért sem, mert egy sor más problémát hoz magával. Az ingázás ugyanis súlyos terhet ró a közlekedési hálózatra, amit nehéz lekövetni, éppen ezért eddig jelentős beruházásokat hajtottak végre ezen a területen, a fejlesztéseket pedig folytatják. Ezt segíti, hogy a várható folyamatokat előre modellezték 2014-től, így könnyebben tudnak reagálni a kihívásokra is.

Nehéz szót érteni a DK-val

Bár a kormánypártok 2002 óta minden önkormányzati választáson taroltak Debrecenben, Papp László fontosnak tartja, hogy az ellenzékkel folyamatos párbeszédet folytasson.

– Bár korábban nem feltétlenül volt így, de 2014-től kialakítottam azt a gyakorlatot, hogy a képviselt közösség alapérdekei mentén, a város életét meghatározó fontos kérdésekben le kell tudnunk ülni egy asztalhoz, és meg kell próbálkoznunk a konszenzus megteremtésével. Szerencsére ez Debrecenben működött és működik, így hasonlóan jártunk el a BMW esetében, és

a 2021-es költségvetést is úgy fogadtuk el, hogy a büdzséről két körben egyeztettem az ellenzékkel. Csak jelzem, hogy Karácsony Gergely Budapesten nem volt kíváncsi a kormánypártok véleményére

– mutat rá Debrecen első embere, aki ugyanakkor hozzáfűzi, hogy az utóbbi időben ebből a szempontból negatív változást tapasztal Debrecenben is, azt mondja, a DK-val nehéz szót érteni, de a maga részéről kitart az ellenzékkel való egyeztetés mellett, ez a város érdeke.

S hogy mit hoz a jövő Debrecenben? A pozitív folytatáshoz a politikai stabilitás és a kotta, a Debrecen 2030 városstratégia, adott. – Úgy érzem, Debrecen óriási lehetőség előtt áll, ennek nagyon fontos feltétele, hogy az a fejlesztéspolitika jellemezze az országot és az a vezetés mutassa az utat, amely jelenleg is van.

Debrecen és Magyarország sorsa az utóbbi tíz évben összefonódott, és örülök annak, hogy a kormány erős fejlesztési központként tekint a városra, amely képes a régió növekedésére is pozitív hatást gyakorolni.

Magunk is úgy gondoljuk, hogy ha ­2030-ig a városstraté­giánk elemeit végrehajtjuk, akkor Debrecen a közép-európai régió egyik legsikeresebb városa lehet. A következő évtizedben akár ötven-hatvan százalékos gazdasági növekedést is el tudok képzelni, de a város oktatási, kulturális téren is tovább erősödik majd. A reményeinket támasztja alá, hogy a Financial Times közelmúltban közzétett publikációja szerint

Debrecen a világ tíz legjobb befektetési stratégiájú városai közé tartozik New York, Berlin, Montreal, Dubaj és Abu-­Dzabi mellett.

Ezt az imidzset akarjuk tovább építeni – mondja Papp László.

A béke szigete

Gondola Zsolt Zoárd (Civil Fórum Debrecen Egyesület) lokálpatrióta önkormányzati képviselő a Magyar Nemzetnek úgy fogalmaz: régóta nagyra értékeli Papp László polgármester azon törekvését, hogy távlatot nyitott Debrecen jövője szempontjából, különösen, ami a gazdasági szférát jelenti.

– Magam is azt gondolom, hogy erős gazdaságú város tud fejleszteni. Ugyanakkor ez az erős jövő koncepció pici csorbát szenved azzal, hogy a jelen, a pandémia átírja a forgatókönyveket – mondja a politikus.

Kitér arra is, hogy Debrecen két alapvető problémával küzd. Szavai szerint az önkormányzat a járvány miatti szorult gazdasági helyzete ellenére tovább finanszírozza a nem kötelező feladatokat, amelyeket részben hitelekből tesz, és ezzel ő nem ért egyet.

– Ha a válsághelyzet rövid ideig tart, akkor a városvezetésnek igaza lehet, ha azonban a járvány elhúzódik, akkor az eladósodáshoz vezethet. A jelenlegi helyzetben kormányzati segítség tudna biztos hátteret adni a város gazdálkodásához – fejti ki. Gondola szerint

gondot okoz az is, hogy a hajdú-bihari megyeszékhely hitelességi válságba került, mert az országos politika beszivárgott Debrecenbe, ami megtépázta a város hírnevét.

– Neveket nem szeretnék mondani, de sajnos nagyon sok olyan, régi és új szereplő jelent meg a helyi közélet körül, akiket én nemkívánatosnak tartok. Ezt helyben ki kell majd beszélnünk. Ez azért is fontos, mert Papp László polgármesternek köszönhetően a 2014 és 2019 közötti időszak a konstruktív együttműködés jegyében telt a közgyűlésben, Debrecen a béke szigete volt. Ezt újra kell építenünk, nem szeretném, ha a város politikai csatatérré válna – hangsúlyozza.

Növekvő adóbevételek

Elismeri Papp László polgármester városért tett erőfeszítéseit Kőszeghy Csanád Ábel is. A volt jobbikos, jelenleg független önkormányzati képviselő úgy véli, meglehetősen jól működik a település gazdaságilag, de sok más szempontból is.

– Gazdaságilag nagyon jól állunk, Papp László polgármester 2014-től sok befektetőt vonzott Debrecenbe. S nemcsak a BMW-re kell gondolni, jött sok más vállalkozás is az ipari parkjainkba. S ha növekednek a város adóbevételei, akkor további lehetőségek nyílnak meg Debrecenben, és persze újabb munkahelyek létesülnek, illetve gyarapodhat a település, illetve a vonzáskörzet lélekszáma is – emeli ki az önkormányzati képviselő.

Kőszeghy Csanád Ábel ugyanakkor több kritikát is megfogalmaz Debrecennel kapcsolatban, nehezményezi például, hogy a belváros fejlesztése közben nem szaporodik a zöldterületek nagysága, a központban nincsenek parkok.

– Javítani kell továbbá a közlekedés helyzetén, ami jelenleg katasztrofális állapotban van. Ez ügyben történtek ugyan változtatások, de megnyugtató megoldás még nem született. S ehhez kapcsolódik az is, hogy elmaradt a vasútállomáshoz kapcsolódó intermodális központ kiépítése, amelynek akkora lett volna a költsége, hogy újratervezik az egész beruházást. S jó lenne az is, ha a volt zártkertekben lakókért, az ottani területek fejlesztéséért többet tenne a város vezetése. Sokat költenek az érintett ingatlanok infrastrukturális fejlesztésére, de még többet kellene – jegyzi meg Kőszeghy Csanád Ábel, aki ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a kritikai észrevételei ellenére Papp László polgármester vezetésével a polgári oldal ügyesen irányítja a várost, a település jó kezekben van.

Borítókép: Papp László debreceni polgármester