Ezért lehet jó az idei évjárat az év bortermelője szerint

Az idei évjárattal kapcsolatban Borbély Tamás badacsonyi borász, a 2020-as Év bortermelője Magyarországon cím birtokosa nyilatkozott a Világgazdaságnak.

Felidézte, hogy a 2021-es év enyhe téllel kezdődött, amelyet hosszú, hűvös tavasz követett, emiatt a vegetációs időszak későn indult be. A virágzás is heteket csúszott a szokásoshoz képest, és a hirtelen jött nagy melegek következtében gyorsan le is zajlott. Június végére a szőlő behozta két-háromhetes lemaradását. A Borbély Családi Pincészet vezetője emlékeztetett, hogy a nyár nagyon aszályos volt, ami a növényvédelemben könnyebbséget, a termés fejlődésében viszont nehézségeket okozott.

Az augusztus végi csapadék Borbély Tamás szerint az utolsó pillanatban érkezett, a fajták nagy részét segítette az érésben, hiszen eső nélkül a cukrosodás sem olyan ütemű, valamint a savak és az egyéb alkotóelemek sem finomodnak megfelelően.

A szüret egyharmadánál tartunk, a nehézségek ellenére bizakodók lehetünk, mert jó paraméterekkel, zamatos mustok erjednek a pincében. A próbaszüreti eredmények is pozitívak a későbbi érésű fajtáknál

– összegzett az év borásza, aki családi pincészetével 21 hektáron dolgozik a Badacsony, a Gulács, a Csobánc, a Bács- és a Tóti-hegy napsütötte lankáin, és 80-100 ezer palackkal számolhat évente. Elsősorban a helyi fehér szőlőfajtákra koncentrálnak, így az olaszrizling, a kéknyelű és a rózsakő fontos szerepet játszik abban, hogy a fajták és a termőhelyek harmóniáját bemutatva értéket teremtsenek.

Szüret idején különösen aktuális kérdés a termésbetakarítás preferált módja.

Gazdasági szempontból nem kérdés, hogy költséghatékonyabb géppel szüretelni a fém támrendszeres ültetvényekről, mint kézi erővel

– véli Borbély Tamás. A Balatoni borrégióban ráadásul a kézi szüretet nehezíti, hogy a turisztika és egyéb ágazatok elviszik a munkaerő nagy részét. A szakember úgy látja, az új, modern szőlőkombájnok mind az ültetvényt, mind a termést tekintve kíméletesen dolgoznak. „Ha a szőlő beszállítása és a feldolgozása gyorsan megtörténik, minőségvesztés nélkül lehet gépi szürettel is bort készíteni. Természetesen ehhez a feldolgozó kialakítása és kapacitása is kulcsfontosságú” – tette hozzá. A gépi szüret egyre elterjedtebb, azonban mindig maradnak olyan ültetvények, elsősorban a hegyvidéki régiókban, amelyeket domborzati okok miatt nem tud megközelíteni a gép.

A badacsonyi borász ezzel együtt előrebocsátotta, hogy a jövőben az ültetvényeken egyre nagyobb arányban fognak szőlőkombájnnal szüretelni. Ez az irányvonal a borászatok jelentős részénél egyúttal a tervezett beruházásokat is meghatározza.

Követni kell mind a technológia fejlődését, mind a piaci verseny alakulását, mi is folyamatosan fejlesztjük a feldolgozási kapacitásunkat

– mondta. Hozzátette, hogy a Borbély Családi Pincészetnél a gépesítéssel jól állnak, és tervben van egy új, modern feldolgozóépület is, ahol a részben már meglévő gépekkel még könnyebben és hatékonyabban tudják a géppel szüretelt szőlőt feldolgozni. Hangsúlyozta, hogy ezek a költségek az üzem méretétől és a kívánt gép kapacitásától, márkájától is nagyban függenek.

A pandémia alaposan átírta a megszokott értékesítési csatornákat is. A Borbély Családi Pincészet vezetője elmondta: mivel az éttermek, szállodák zöme, ahová értékesítenek, bezárt, és sok esetben az újranyitás sem volt zökkenőmentes, esetükben felértékelődött a helyi, közvetlen eladás.

Ez ma már a forgalom több mint 50 százalékát adja, beleértve a különböző rendezvények, bornapok kitelepüléseit is. A kisebbik rész mögött állnak a disztribúciós partnerek és a kiskereskedelem.

Emellett nemrég indították el a webshopot is, abban bízva, hogy rövidesen az értékesítés akár 4-5 százalékáért is felelhet ez a csatorna – részletezte Borbély Tamás, aki családi pincészetével a Magyarország legszebb szőlőbirtoka címet is kiérdemelte a középbirtokok kategóriában a Bor és Piacnál.

Borítókép: Borbély Tamás és édesapja, Borbély Gyula