A törökök és a kínaiak is beszállnának a Budapest körüli vasút fejlesztésébe

A Világgazdaságnak adott székfoglaló interjújában üzent a környezetvédőknek az iparminiszter.

Állítólag sosem akart miniszter lenni, mégis a második ciklusát kezdi meg.

Ennek alapvetően két oka van. Az egyik a miniszterelnök, aki felkért a kormányába. A másik, hogy a miniszterség szolgálatot jelent, ami bizonyos életkor fölött már kötelező. Az én értelmezésemben ez azt jelenti, hogy ha feladat van, azt elvégezzük, és amíg nincs elvégezve, addig nem hagyjuk félbe, mert nem illik. Fegyelmezett harcos vagyok. Ha ránézek a TIM-re, nemcsak feladatokat látok, hanem olyan kihívásokat is, amik jelentős erőbedobást igényelnek. Ettől függetlenül tény, hogy

én továbbra is egy lízingelt miniszter vagyok, nem a mainstream politikából érkezve vállaltam kormányzati szerepkört 2014-ben. 

Orbán Viktor eredetileg két évre hívott, aztán itt ragadtam. Heinz Hermann Thiele, a Knorr-Bremse akkori tulajdonosa nem örült ennek, más tervei voltak velem. De amíg a miniszterelnök szerint el tudom végezni a dolgom, addig maradok, ha pedig már nem, akkor fogom a táskámat a laptopommal, és majd mással foglalkozom.

Ipari embernek tartja magát. A TIM-et testhezállóbbnak érzi, mint az ITM-et?

Valóban az ipar áll hozzám közelebb, viszont ez számomra nem emocionális kérdés. Az eredmény a fontos.

Ahogy az új tárca nevéből is kitűnik, az innováció már nem tartozik ön alá.

A miniszterelnök velem is leült, és megkérdezte, hogyan folytatódjon az együttműködésünk. A kormányzati struktúrát nyilvánvalóan a kormányfő alakítja. Én azt mondtam neki, ha az ITM területeit különálló tárcákban akarja megjeleníteni, akkor az ipari, energetikai, környezetvédelmi szakpolitikát választanám. Ennek megfelelően állt össze a TIM portfóliója. Az innovációt hosszú ideig felügyeltem, a stratégiai vállalásaink teljesültek. Az intézmények átszervezése és újjáépítése miatt elvittem a balhét, most már a nyugodt építkezés következik.

A Fudan-projekt miatt se fáj a szíve?

Jól haladtunk benne előre, ezzel együtt is jogos megfontolás, hogy ne az ipari, hanem az innovációt és a felsőoktatást felügyelő miniszter kompetenciája legyen. Ha átkerül a kulturális és innovációs tárcához, akkor ott folytatódhat majd a megvalósítása.

Azért mégiscsak úgy tűnik, hogy pozíciókat veszített.

Ez nem így van, a TIM nagyobb. Talán az ITM-hez képest szélességre csökkent az innováció, a felsőoktatás és a szakképzés kiemelésével, a gazdaságirányítás szétosztásával és a kereskedelempolitikának az Agrárminisztériumhoz csatolásával, ugyanakkor a mélysége jócskán megnőtt. Már csak azért is, mert míg eddig az adott szakterülethez kapcsolódó állami tulajdonú cégek zömét tárca nélküli miniszter kezelte, ezentúl azokat az egyes minisztériumok irányítják.

Az ITM tevékenységét egyébként abszolút sikeresnek értékelem.

Mind az innováció, mind a szakképzés és az egyetemek hosszú évtizedek óta a legjobb, legtávlatosabb időszakukat élték az elmúlt években.

Milyen cégeket kap meg a TIM?

Erről most folynak a tárgyalások, de várhatóan minden olyan vállalat hozzánk kerül, ami a szakterület tevékenységét aktívan támogatja. Így például az MVM csoport a paksi atomerőművel, a MÁV-Volán, a Magyar Közút, a kikötő- és reptér üzemeltető vállalatok, vagy éppen a bányavagyont hasznosító társaságok. Komoly cégállományról beszélünk.

Hogyan néz ki a munkamegosztás az iparminisztériumban?

Négy szakterületi államtitkárság áll fel. Az iparpolitikáért és munkaerőpiacért felelős államtitkárság három, a közlekedéspolitikáért, az energetikáért és klímaügyekért, illetve a környezetvédelemért és a körforgásos gazdaságért felelős államtitkárság két-két helyettes államtitkársággal működik.

Bodó Sándor foglalkoztatási és Mosóczi László közlekedési államtitkár, hol folytatják?

Bár Bodó Sándorral kifejezetten jól dolgoztunk össze, de sajnos ezúttal saját döntése alapján nem vállalt feladatot. Mosóczi László átmenetileg közlekedési és logisztikai tanácsadóként segíti a munkámat, később a már említett kiterjedt céges érintettségek operatív ügyeinek bonyolításában számítok rá hangsúlyosan.

A foglalkoztatáspolitika eddig az egymillió új munkahely megteremtéséről szólt. Van új szám?

A hazai foglalkoztatási ráta a 2010-es 56 százalékról tartósan 74 százalékra nőtt. A teljes foglalkoztatottság 80 százalék körüli alkalmazotti aránynál érhető el.

Most 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon, ha az 5 milliót elérjük, rendben vagyunk, de ez meglehetősen munkás.

Elsősorban az olyan, nem tipikus munkavégzési megoldások terjedése kellene hozzá, mint a részmunkaidő vagy a távoli munkavégzés, amelyek elfogadottsága a járványhelyzetben erősödött.

Mi a hierarchia a Lázár János-féle beruházásügyi minisztériummal?

Alapvetően egy megosztott felelősségről beszélhetünk. A miniszter úr által megfogalmazott országépítés technikai lebonyolítása történik az Építésügyi és Beruházási Minisztériumban. A megrendelés és a specifikáció az egyes minisztériumok illetékessége. A TIM esetében viszont vannak kivételek: a védelmi ipari és az energetikai beruházásoknál mi vagyunk a lebonyolítók is, a nemzetközi szerződésen alapuló közlekedési projekteknél – ilyen például a Budapest-Belgrád (BuBe) vasútvonal fejlesztése – szintén. A más közlekedési, a közműveket érintő, vagy éppen állami magas- és mélyépítési projektek alapvetően Lázár János hatáskörébe tartoznak.

Ha jól értem, a V0 nem tartozik ezek közé.

Az attól függ, milyen megállapodás születik a kivitelezésről. Ha magyar forrásból finanszírozzuk a Budapestet elkerülő teherforgalmi vasútvonalat, akkor de. Ha viszont a BuBe konstrukciójához hasonló megoldás születik, akkor az ugyancsak a TIM illetékességébe tartozhat.

Egy rövid ideig esélyes volt az orosz finanszírozás, aztán kitört a háború.

Korábban is jeleztük, hogy ez a kelet-nyugati vasúti fejlesztés vagy európai finanszírozással és magyar kivitelezéssel történik, vagy pedig egy harmadik országot bevonva vegyes kivitelezéssel.

A törökök és a kínaiak érdeklődnek is iránta.

Szerintem ez a projekt Európa számára lenne a legfontosabb.

Még úgy is, hogy az orosz és az ukrán piac befagyott, ki tudja, meddig?

Sőt, most van csak igazán értelme! Ukrajna és Oroszország között jelenleg nincs vasúti kapcsolat.

Kijevnek kevés módja maradt a kapcsolattartásra a világgal, az egyik éppen mi vagyunk.

Akár a Fekete-tengerre, akár az Adriára Magyarországon keresztül tudnak eljutni. Ez meg is látszik: a záhonyi átrakón sose volt olyan intenzív forgalom, mint éppen most. A BuBe jelentőségét tovább fokozza, hogy már nem csupán a pireuszi kikötői kapcsolat adja a jelentőségét, hanem a török Selyemútba való becsatlakozása is.

Elkészül ebben a ciklusban a BuBe?

Muszáj lesz, a szerződés értelmében 2025-ig végezni kell a munkálatokkal. Az építkezés terv szerint zajlik, a magyar kivitelező gyorsabban, a kínai némiképp lassabban halad. Tekintve, hogy ők a sokszorosát építik meg egy év alatt az itteni 160 kilométeres szakasznak, nem látok különösebb kockázatot.

Schiffer András is szóvá tette, hogy az iparminisztériumnál kötött ki a környezetvédelem.

Meggyőződésem, hogy azok csinálják rosszul, akik külön kezelik a két területet. Szerintük van a kormos, koszos ipar, meg a szép zöld klímapolitika. Ezzel szemben a kettőt érdemes egységesen kezelni, hogy ne álljon fenn folytonos konfliktus.

Technológia nélkül környezetvédelem sincs, az ugyanis a hiedelmek ellenére nem magától létezik.

A tiszta, klímabarát eszközöket, berendezéseket is az ipar gyártja le, ez a felismerés a TIM összetartó ereje. Akik a nagyon merev szembenállást hirdetik a két terület között az egymásra utaltság helyett, azok kudarcot fognak vallani a környezetvédelemben.

Nem öli meg az ipari lobbi a környezetvédelmet?

Nem látom be, miért lennének mások az erőviszonyok, ha önálló portfólióban lenne.

Akkor a kormányüléseken bajlódnánk a szerteágazó érdekek összefésülésével, így viszont megteszem én.

Szeretném jelezni minden környezetvédőnek és zöld szervezetnek, hogy meglehet, ritkán pozícionáltam korábban magam zöld témákban, de csak azért, mert nem a körítést tartom lényeginek, hanem mindazt, amit el kell végezni ezek megvalósulásáért. A kormány tehát a cselekvés oldalán áll, amit eddigi tevékenysége is bizonyít. Üzenetértékkel bír, hogy az új kormányzati időszakra az eddigi utolsó magyar környezetvédelmi miniszter, Persányi Miklós irodáját választottam.

Kétségkívül szimbolikus, ám az energetikában tornyosuló problémákat aligha lendíti előre.

Zöldítés, energiabiztonság és a külső kitettségek mérséklése. Meg kell oldanunk a legnagyobb láncszem kiesését, ráadásul úgy, hogy

a kitűzött célokat nem adjuk fel, így a lakosság energiaellátásának biztosítását, és a rezsicsökkentés fenntartását,

amelynek feltétele a kőolaj és földgáz hozzáférhetősége, és az, hogy az energiahordozók ára minél előbb visszatérjen a normál szintre. A megújulók kapcsán három gigawatt napelem-kapacitással rendelkezünk, ami két éven belül hatra nőhet. Ez egyfelől jó, mert hazai energia, másfelől nehézség, mert ki kell találni, hogyan tároljuk, vagy adott esetben, hogy egyenlítsük ki.

Paks I. üzemidejét meg kell hosszabbítani?

Igen, egészen biztosan. Technikailag lehetséges, a tervek ehhez megvannak, mivel ez nem egy új keletű ügy. Csak egy éve még azt mondtuk, nem biztos, hogy kell hosszabbítás, most pedig már egyértelműen szükség van rá.

Versenyképes erőmű lehet, csak kell vele foglalkozni.

Elő kell venni, mennyibe kerülne, hogyan térül meg, de a szándék világos a működtetésére. Ahogy olvasom, a németeknél ugyancsak felértékelődtek az atomerőművek. A világ megváltozott, ez a helyzet. Az orosz energiáról való leválás nem megy egyik napról a másikra, és rengeteg pénzbe kerül, életfontosságú tehát, milyen más energiaforrások állnak a rendelkezésünkre. Magyarországnak az az érdeke, hogy minél nagyobb mértékben önellátó tudjon lenni az energiatermelésben. Ehhez kapacitásokra van szükség, a legnagyobb sajátenergia-előállítási kapacitás lehetőségét pedig az atomenergia jelenti, ami olcsó, biztonságos és környezetkímélő módja az energia előállításának, és biztosítja azt, hogy hazánk meg tudja tartani a rezsicsökkentés vívmányait, valamint megfeleljen a környezetvédelem területén vállalt céljainak is.

Az akkumulátorgyártás ezt hogyan támogatja?

Az iparfejlesztés és -átstrukturálás sikeres. De az akkuüzemek nem pusztán a járműgyártás kapcsán bírnak relevanciával, hanem az összes zöld célunk teljesülésében is. A megújuló kapacitásokat működtetni, tárolni kell, erre az akkumulátoroknál jelenleg nincs adekvátabb válasz.

Három nagy gyár választotta Magyarországot, egy negyedikkel tárgyalunk.

Ha valóban a zöld energia kerül előtérbe, a tárolási feltételek megteremtéséhez ipar kell, aminek meg áramra van szüksége.

És mi az elképzelés a magyar fosszilis ásványanyag-kinccsel?

Jelenleg körülbelül 1,5 milliárd köbméter gáz és az olajigény 10 százaléka származik hazai forrásból. Azért csak ennyi, mert az orosz import versenyképesebb volt, az árrobbanás és a háború viszont kikényszeríti a kitermelés újragondolását. Technológiai beruházással a magyar gázkitermelés 2-2,5 milliárd köbméterre emelhető. Ez a trend igaz az olajra is. A világ legnagyobb palagáz-mezője van Makónál, talán most már adott a technika, hogy hozzáférjünk. Van uránkincsünk, és már nem irracionális gazdaságilag a kitermelését elemezni. Ne legyenek illúzióink: nem az a kérdés, milyen energia érkezik, hanem, hogy van-e egyáltalán.

Az a kényelmes állapot, hogy kiszámíthatóan jön csővezetéken a gáz és az olaj, nincs többé.

Ezért most minden, még a nem nagy horderejű kérdések is megnyílnak. Például az is, hogy ma 30 százalékos arányban nem találjuk el az időjárási körülményeket, amikor a naperőművek kapacitásának menetrendezését meghatározzuk. Ez pedig a komplett befektetés megtérülését is veszélyeztetheti. A nagy és triviális megoldások kora leáldozott, sok hangszeren kell játszani ahhoz, hogy elérjük, amit akarunk. Jó hír, hogy minden a kezünkben van. De ennek 99 százaléka technológia, nem pedig beszéd.

Borítókép: Palkovics László miniszter a Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform alapító ünnepségén 2022. március 11-én / Veszprém Megyei Napló / Pesthy Márton