A boltok mindent bevetnek a forgalomért, és nem kímélik többé az árakat

Új szereplő lépett be a kiskereskedelmi láncok közötti árháborúba, hétfőn a SPAR is meghirdette a maga árcsökkentési programját. Ez hivatalos nevén Árzuhanás Promóció néven fut, és március 13-ától indította útjára a vállalat. A lényege, hogy hetente újabb és újabb termékek ára csökken a SPAR és Interspar áruházakban, ezekről pedig minden hétfőn terméklistát tesznek közzé a weboldalukon. Ezen szerepel a konkrét termék neve és az árcsökkenés mértéke. Az is előfordulhat, hogy a listán már szereplő termékek ára később még tovább csökken – írja a Világgazdaság.

A SPAR markáns árcsökkentéssel harangozta be a programot, ettől a héttől minimum 5, maximum 39 százalékkal estek az árak terméktől függően. Alább a lista, hogy pontosan mi és mennyivel lett olcsóbb:

  • kenyerek, kalácsok – 13–39 százalék,
  • szalámik, sonkák, párizsik – 5–21 százalék,
  • száraztészták – 5–10 százalék,
  • rizsek – 6–8 százalék,
  • tejfölök, UHT-tejek, joghurtok, kefirek és túrók – 5–10 százalék, 
  • egyes lisztek – 9 százalék.

Mindez a kasszáknál is érzékelhető leárazást ígér, ugyanakkor a SPAR arra is emlékeztetett, hogy már korábban is élt az árengedmény eszközével, és március 2-tól 16–36 százalékkal olcsóbban kínálja sajtválasztékának meghatározott cikkeit. Emellett a mintegy 14 500 főt foglalkoztató boltlánc azt is kiemelte, hogy januárban több mint 600 vegyi áru és kozmetikai cikk fogyasztói árát csökkentette. De az árcsökkentés nem az egyetlen eszköz a SPAR kezében, az egyéb kedvezmények, akciók, hűség- és kuponajánlatok is segítenek abban, hogy a vásárlók minél kevesebbet költsenek.

Távolról sem a SPAR az első szereplője az árháborúnak

A kiskereskedelem szereplői között február elején vált láthatóvá az árháború. Akkor az már javában tartott, de az Aldi új szintre emelte azzal, hogy nyilvánosan is bejelentette a vaj árának tartósan 20 százalékkal való lefaragását.

Ugyanakkor nem kell hasra esni tőle: 2022 januárja és 2023 februárja között a saját márkás vaj 88 százalékkal drágult, vagyis ennek csak egy kisebb részét engedték el.

Akárhogy is, rá egy napra a Lidl állt elő azzal, hogy 21, illetve 25 százalékkal szállítja le a nála kapható legnépszerűbb vajak árát. Közben az is kiderült, hogy a CBA, bár nem verte nagydobra, 10-15 százalékos árcsökkenést hajtott végre a polcain, és nem csupán a vajnál, hanem a tejtermékek egy részénél, a gyümölcsleveknél és a teáknál is. Ezzel nem ért véget a sor. A következő szereplő a Penny volt, amelyről február 10-én írtuk meg, hogy 20 százalékkal csökkenti a vaj árát. És még mindig nem került pont a mondat végére: a Tesco direkt módon nem szállította le az árait, de kiderült, hogy leköveti a legolcsóbb piaci árazást. Így végeredményben náluk is olcsóbban lehet megkapni a vajat.

Az árháború márciusig is kitartott. Sőt, ha lehet, még nagyobb elánnal nyílt újabb front a boltok között. A kezdeményező ezúttal is az Aldi volt, amely március 1-jén kihirdette, hogy folytatja az alapvető élelmiszerek körében a tartós és jelentős árcsökkentést, és terméktől függően 20–23 százalékkal alacsonyabb áron kínálja magyar beszerzésű trappista sajtjait. A válaszcsapás ezúttal a CBA-tól érkezett, amely 20 százalékot meghaladó mértékű árcsökkentést hajtott végre a trappista sajtoknál, ugyancsak március 1-jétől.

A Lidl sem sokat késlekedett, és arról tájékoztatták a Világgazdaságot, hogy március 6-tól, hétfőtől jelentős mértékben és tartósan csökkenti a kínálatában található, legnépszerűbb sajtok árát. De itt nem állt meg, és azt is közölte, hogy januártól ez idáig 300 termék árát vitte lejjebb. Legújabban 70 termék fogyasztói árát csökkentette, köztük a magyar vásárlók számára olyan fontos pékárutermékekét, mint a félbarna, a fehér kenyér vagy a fahéjas tekercs. A pékáruk mellett a baromfirudacskák ára is jelentős mértékben csökkent. Vagyis nagyon úgy tűnik, hogy a minden eddiginél kiélezettebb árverseny korántsem ért a végére, és szinte biztos, hogy hamarosan újabb bejelentések érkeznek az árak mérsékléséről.

Miért csökkentik a boltok az árakat?

A lépés egyértelműen annak szólt, hogy a kiskereskedelmi forgalom drámaian beszakadt: az áremelkedés miatt a vásárlók visszafogták a költekezésüket, ami egyértelműen meglátszott az értékesítés volumenén. Ez nagyon fontos eleme a folyamatnak, ugyanis ez a helyzet sem a gyártói, sem a kereskedői oldalnak nem jó. A felek közötti konszenzus pedig meg is hozta a fogyasztói árak lefaragását, ezt látjuk most már harmadik hónapja Magyarországon. Ugyanakkor azzal is érdemes tisztában lenni, hogy nem szimplán arról van szó, hogy a valóban brutális kiskereskedelmi árverseny miatt a boltok maguktól lejjebb viszik az árszintet,

Vagyis annyi történt, hogy ezt az árcsökkenést nem tartják maguknál a boltok, hanem átengedik a fogyasztóknak. Ezzel persze végeredményben valóban mérséklődtek a polci árak, ami különösen üdvözlendő a lassan másfél éve tartó drágulási folyamatot elnézve.