2023.10.26. 11:44
Sikeres a rezsicsökkentés, a magyar energiaszegénység az EU-s átlagnak alig a fele
A rezsicsökkentési intézkedés sikerét mutatja, hogy Magyarországon az energiaszegénység mértéke az uniós átlag alig felét teszi ki – jelentette ki Gyürk András, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében csütörtökön.
Illusztráció
Forrás: Shutterstock
Gyürk András közölte, az Európai Bizottság által az energiaunió helyzetéről szóló nemrég nyilvánosságra hozott éves jelentés
bizonyítja a magyar energiapolitika sikerét, és egyértelműen mutatja Brüsszel kudarcos szankciós politikájának gyakorlati következményeit.
Elmondta, a jelentés szerint az európai energiaszegénység rekordméretűre nőtt: 2022-ben majdnem minden tizedik európai család nem tudta az otthonát megfelelő mértékben felfűteni.
A Magyarországot jogosan megillető uniós források visszatartása és a rezsicsökkentés megszüntetésére irányuló erősödő brüsszeli nyomásgyakorlás ellenére Magyarországon ez az arány csupán 4,7 százalék – tájékoztatott a politikus, majd kiemelte: ez jelentős csökkenés a 2002 és 2010 között, a Gyurcsány-korszak idején mért 15–20 százalékos szinthez képest.
Gyürk András figyelemreméltónak nevezete, hogy az Európai Bizottság kimutatása szerint Németországban az energiaszegénység mértéke jelenleg 6,6 százalék, Franciaországban 10,9 százalék, Romániában pedig 15,2 százalék.
Fotó: Koszticsák Szilárd / Forrás: MTI
A dokumentum szerint továbbá, míg az Európai Unióban átlagosan a polgárok 9,3 százalékának okoz nehézséget otthona megfelelő mértékű felfűtése, Magyarországon ez az érték az uniós átlagnál 50 százalékkal alacsonyabb – tájékoztatott.
Kijelentette: a tények azonban nem akadályozzák Brüsszelt abban, hogy továbbra is a rezsicsökkentés megszüntetését követelje Magyarországtól, ami – mint kiemelte – egy újabb abszurd brüsszeli javaslat, az uniós bizottság követeléseinek létjogosultságát saját adatai cáfolják meg.
A lakosság védelme a magas energiaáraktól és ezek következményeitől a nemzeti szuverenitás szerves része. Ezért határozottan nemet mondunk Brüsszel újabb tagállami szuverenitást semmibe vevő törekvéseire, és továbbra is kiállunk a rezsicsökkentés mellett
– tette hozzá Gyürk András.
Továbbra is a magyar családok fizetik Európa legalacsonyabb energiaárait
A kormány a magyar családok érdekében, Brüsszel és a baloldal állandó támadásai ellenére a háborús időkben is megőrzi az átlagfogyasztásig fenntartott rezsicsökkentést. Az Eurostat 2023 első félévére vonatkozó friss adatközlése szerint a gáz Magyarországon volt a legolcsóbb a lakossági fogyasztók számára. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal naprakészebb nemzetközi árösszehasonlítása alapján a tagállami háztartások közül idén szeptemberben is a magyarok számára került a legkevesebbe a villamos energia és a földgáz – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a háború és a brüsszeli szankciók tavaly drasztikus áremelkedéshez vezettek a nemzetközi energiapiacon. Magyarország energiaszámlája 2021-ről 2022-re mintegy 4000 milliárd forinttal nőtt. A kormány a robbanásszerű költségnövekedés dacára az átlagfogyasztásig érvényben tartotta a rezsicsökkentett árakat.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatsora szerint az átlagos energiaárakat vizsgálva változatlanul a magyar családok helyzete a legkedvezőbb Európában. A gáz 2023 első felében Magyarországon volt a legolcsóbb a lakossági fogyasztók számára, áramárban hazánk Bulgária mögött minimális különbséggel második. A ranglista túlsó végén elhelyezkedő holland háztartások a gázért hétszer, az áramért négyszer többet fizettek – írták.
Az uniós átlagár a hazaihoz képest villamos energiában két és félszer, földgázban három és félszer volt magasabb. Az idei első hat hónapra a legdrasztikusabb, 953 százalékos árnövekedést Hollandiában mutatták ki, ahol lényegében tízszeresére drágult a villamos energia. Gázáremelkedésben Lettország, Románia és Ausztria az éllovasok, mindhárom tagállamban több mint kétszeresére nőtt a tarifa – áll a közleményben.
A kormány a rezsivédelem fenntartásával mérsékli a magyar családok terheit. Az idei első három negyedévben 1105 milliárd forint rezsitámogatást nyújtott, az utolsó három hónapban pedig további mintegy 255 milliárd forinttal fedezi a földgáz és távhőszolgáltatások kapcsolódó kiadásait.
A Rezsivédelmi Alap a 2024-es költségvetésben 1340 milliárd forintos keretösszeggel garantálja a hazai fogyasztók csökkentett árait jövőre is. A 2010 előtti baloldali kormányok ezzel szemben kétszeresére emelték az áram, és háromszorosára a gáz árát, a baloldal pártjai kezdettől támadják a rezsicsökkentést – közölte az EM.
Magyarországon a legolcsóbb a gáz az EU-ban
Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a legolcsóbb a gáz európai uniós szinten – írta a Mandiner csütörtökön.
A lap azt írta, hogy az Eurostat csütörtökön tette közzé a 2023 első félévére vonatkozó gáz- és villamosenergia-árváltozás adatait, eszerint 22 tagállamban emelkedett a háztartási villamosenergia ára.
Mint írták,
a legnagyobb emelkedést (plusz 953 százalék) Hollandiában jelentették, emellett Litvániában és Romániában volt a legmagasabb (plusz 88 százalék és plusz 77 százalék) a növekedés.
Úgy folytatták, hogy azért növekedhetett ennyire Hollandiában az energia ára, mert ott a 2022-ben bevezetett adókedvezményeket 2023-ban nem folytatták, sőt, a háztartások számára megduplázódott a villamos energiára kivetett energiaadó.
A „brutális drágulás” mellett volt, ahol olcsóbb lett az áram, a nemzeti valutában kifejezett legnagyobb csökkenést Spanyolországban (mínusz 41 százalék), illetve Dániában (mínusz 16 százalék) regisztrálták. Mellettük csökkent még Portugáliában (mínusz 6 százalék), Máltán (mínusz 3 százalék), és technikailag Luxemburgban is, bár ott csupán 0,4 százalékkal – írták.
A lap cikke szerint Magyarországon 24 százalékkal drágult az áram, amely adattal az ország a középmezőnybe tartozik, viszont fontos kiemelni, hogy még a drágult árral számolva is, uniós szinten a második legalacsonyabb nálunk az áram ára.
A gázár változása kapcsán is hasonlóan „elkeserítő” képet mutatnak a friss adatok: nemzeti valutában mérve a gázár Lettországban 139 százalékkal nőtt, Romániában 134 százalékkal, Ausztriában 103 százalékkal, míg Hollandiában 99 százalékkal – olvasható.
A „tornasor” másik végén Észtország, Horvátország és Olaszország áll, ahol 0,6 százalék és 0,5 százalék közötti mértékben csökkent a gázár – tették hozzá, azzal együtt, hogy Magyarország itt a sor végén áll, csupán 17 százalékkal növekedtek a háztartások által fizetendő gázárak, amely növekedéssel együtt is Magyarországon a legolcsóbb a gáz, uniós szinten.
