Írók, színészek és zenészek vallanak a Szentírásról

Ahogy arról már portálunk is beszámolt, a reformáció jubileumának a kiállítássorozat azzal állít emléket, hogy olyan magyar művészek képzőművészeti alkotásait mutatja be, amelyek a Biblia világával, a hittel és az emberi sorskérdésekkel foglalkoznak.

Ahogy a kiállításoké, úgy a kiadvány kiindulópontja is a Biblia: célja, hogy a kiállítássorozat állomásain bemutatott képzőművészeti alkotások ihlette, egyéni hangvételű írásokon keresztül kifejezze és megörökítse azt, amit a huszonkét szerző 2017-ben a Szentírásról és annak üzenetéről gondol.

A szerzők a kötetben egy-egy olyan alkotás kapcsán írják le gondolataikat, amelyek nem pusztán képi ábrázolásai a Biblia üzenetének, hiszen „képiesebbnek, mint maga a Biblia, nagyon nehéz lenni, jobban elmesélni pedig a Bibliát, mint ahogy az teszi, teljesen reménytelen. De másképp láttatni ugyanazt, amit én is látok, újraértelmezni azt, amit magam is értek, rámutatni valamire, ami felett eddig mindig elsiklottam, felmutatni az összefüggést ott, ahol más nem látta, s mindezt a művészi igényesség jegyében és a bibliai üzenet talaján – nos, ez már több, mint vizualizáció vagy repetíció. Több mint kép: ez már kreáció és inspiráció.” (Kustár Zoltán teológus a kötethez írt előszavából)

A szerzők esetében tudatos döntés volt, hogy nemre, korra, foglalkozásra és felekezetre való tekintet nélkül kerülhessenek a katalógus íróinak sorába, kizárólag annak alapján, hogy személyes kapcsolat fűzi őket a Szentíráshoz. Mások mellett közöttük van például Bölcskei Gusztáv teológus, Döbrentey Ildikó író, Frőlich Róbert főrabbi, Hűvösvölgyi Ildikó színművész, Jeszenszky Zsolt lemezlovas, Levente Péter előadóművész, Müller Péter Sziámi zenész és Papp Lajos szívsebész is. A megszólított művek pedig Borsos Miklós, Csernus Tibor, Kondor Béla, Péreli Zsuzsa, Tóth Menyhért és Szalay Lajos alkotásai.

A Kogart és a DRHE kiállítássorozatának utolsó állomása január 15-ig tekinthető meg a Várkert Bazár Testőrpalotájában.