Rendkívüli József Attila-kötet jelent meg

Tverdota György irodalomtörténész, a nagyszabású, az összesen csaknem 1500 oldalas, kétkötetes munka egyik szerkesztője az MTI-nek elmondta: József Attila prózai írásait a kritikai kiadás igényével először Szabolcsi Miklós készítette el 1958-ban. 1985-ben azonban igen nagy mennyiségű kézirat került elő a költő elveszett vagy lappangó kéziratos hagyatékából.

„Olyan mennyiségű és olyan fontosságú kéziratos anyagról van szó, amelyet Szabolcsi Miklós nem ismert, s amely ezért alapjában rajzolja át a költő gondolati fejlődéséről kialakult eddigi képet” – fűzte hozzá. József Attila 1923 és 1930 között írt értekező szövegeinek kritikai kiadását egy Horváth Iván irodalomtörténész által vezetett munkacsoport jelentette meg 1995-ben, Szövegek és Magyarázatok címmel.

Később Horváth Iván és csapata elkészítette az 1930-1937 között írt korpusz szövegkritikáját is, melyet elektronikus formában tettek közzé – idézte fel Tverdota György. Hozzátette: a már elkészült elektronikus szövegváltozat jegyzetekkel, apparátussal kiegészítését 2012-ben kezdte meg egy munkaközösség, amelynek magját hat kutató, rajta kívül Agárdi Péter, Bókay Antal, N. Horváth Béla, Sárközi Éva és Veres András adta. A munkába számos fiatal kutatót, valamint külső szakembert is bevontak, a felmerülő fontos kérdések tisztázására pedig konferenciákat szerveztek a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM).

Bár József Attila a magyar irodalom egyik legnépszerűbb és legismertebb költője, értekező prózája alig ismert a laikus közönség előtt. Tverdota György úgy véli, ennek az egyik oka, hogy a költő érett korszakában, a húszas évek végétől kezdve egyre inkább a kulturális élet perifériájára szorult.

Kevés felkérést kapott, hogy széles nyilvánosság előtt hallassa hangját. Nem bővelkedett lehetőségekben, ha nézeteit képviselni kívánta a sajtóban. Az értekező József Attila első válogatott szövegegyüttese is csak halála után, verseskötetének függelékében jelenhetett meg – mondta. Hozzátette: József Attila szövegeit olvasói gyakran túlbonyolítottnak, skolasztikusnak ítélték.

Tverdota György elmondta azt is: József Attila értékező prózájának szerény ismertsége mögött ideológiai ok is húzódik. Gondolati örökségét ugyanis a „létező szocializmus” idején igyekeztek kisajátítani, pedig figyelmes olvasás esetén kiderülhetett volna, hogy a költő szembefordult a munkásmozgalom „bolsevistának” nevezett ágával, bírálta a Szovjetuniót, és vitába szállt Marx vagy Engels tételeivel.

Az irodalomtörténész kitért arra is: nem kizárt, hogy újabb József Attila-kéziratok kerüljenek elő, de olyan mennyiségű anyag felbukkanását, amely 1985 körül előkerült, nem tartja valószínűnek.

Borítókép: József Attila szobra a Duna-parton. Forrás: Pixabay