A kárpátaljai magyar alkotóerő előtt tiszteleg az Időfonal

Beregszászon, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban tartott premieren elmondott köszöntőjében Kövér László, az Országgyűlés elnöke a többi között hangsúlyozta:

„a formabontó produkció bemutatójával azt az alkotóerőt ünnepeljük, amely elpusztíthatatlan, mert hármas szellemi gyökérzetével mélyen fonódik a szülőföldbe, a magyar kultúrába és az európai hagyományba.”

Hozzátette, azt gondoljuk, minden ellenkező híreszteléssel ellentétben a 21. század az emberi lélekből fakadó önazonosság, az identitás évszázada lesz. Az előttünk álló évszázadban az emberek csak akkor maradhatnak szabadok, csak akkor nem fognak az általuk teremtett technológiák és gépek rabszolgáivá válni, ha megőrzik önmagukban azt, ami a gépeknek nincs – a lelküket.

A házelnök szerint az Európa előtt tornyosuló megoldandó feladatok sorából kiemelkedik a közösségi identitások kezelésének az ügye. Jellemezve az e tekintetben körvonalazódó három – nyugati, keleti és közép-európai – szemléletet és gyakorlatot, részletesen kitért a szerinte az utóbbi években Közép-Európában meghonosodni látszó, reménykeltő identitásszemléletre és a nyomában kialakuló, állami együttműködésre való képességre, „amelyet mi, magyarok jó szívvel ajánlhatunk Európa nyugati és keleti részének egyaránt, különös tekintettel a nemzetépítés útjára lépett ukrán szomszédainknak.” Mint mondta, e közép-európai szemlélet lényege egy történelmi tapasztalás, amely szerint

„mások identitásának a korlátozása vagy felszámolása nem erősebbé vagy stabilabbá, hanem bizonytalanabbá, végső soron gyengébbé teszi a korlátozók vagy felszámolók identitását is.”

Kövér László elmondta, a 20. század közös közép-európai tapasztalata egy olyan térség tapasztalata, amelyben minden államalkotó többségi nemzetnek élnek kisebbségi sorban más országokban nemzeti közösségei. Ezen a tapasztalaton és felismerésen alapulnak ma Magyarország nemzetpolitikai kapcsolatai Szerbiával, Horvátországgal, Szlovéniával és Ausztriával; ebben maradéktalanul egyetértünk Lengyelországgal, ebbe az irányba indultunk el Szlovákiával, és van esély rá, hogy talán Románia is csatlakozik. „Ez az út térségünkben a regionális béke, stabilitás, biztonság, fejlődés és jólét egyetlen járható útja, ezen az úton várjuk Ukrajnát is, bízunk benne és teszünk érte, hogy az ukrán politika is felismerje:

a mások nemzeti önazonosságukban való sanyargatása csak feszültséghez, hanyatláshoz és szegénységhez vezet”

- mondta az Országgyűlés elnöke.

Az Időfonal című színpadi produkció rendezője, Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, a beregszászi színház alapító rendezője az ősbemutató után az MTI-nek elmondta, a produkció megrendezésére Molnár Eleonóra, a Kárpátaljai Magyar Népfőiskolai Egyesület elnöke kérte fel, aki jelezte, hogy létezik Kárpátalján egy érdekes, főként női ruhákból, jelmezekből álló kollekció, Hrivnák Tünde divattervező alkotásai, és ezeket kellene megismertetni a szélesebb közönséggel művészi eszközök alkalmazásával. A ruhadarabok jellegzetessége az, hogy tervezőjük belopta a beregi szőttes részleteit és a nagydobronyi keresztöltést az abszolút mának szóló ruhakölteményeibe.

„Filozófiáját tekintve a kollekció a mi kis beregszászi színházunk gondolatiságához kötődik, nevezetesen, hogy valamit átmentsünk a múltból a mának nem muzeális módon, nem konzerváló szándékkal, hanem újrafogalmazva a hagyományokat úgy, hogy megkeressük a kötődési pontokat a mához.

Meg kellett néznünk, hogyan élnek bennünk, akár foszlányokban, azok a hagyományok, amelyek meghatározzák a mi Beregszászunk és vidéke történetét, s ezeket hogyan lehet megszólaltatni a mában, mai létünk viszonyrendszerében. Tehát nagyon komoly keresgélő munka eredményeként jött létre színpadi produkcióként ez a valóban formabontó +divatbemutató+” – mondta el Vidnyánszky Attila.

Borítókép: Az Időfonal című színpadi produkció bemutatója a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban Beregszászon 2019. február 8-án. A Hrivnák Tünde divattervező népművészeti mintákkal díszített alkotásait bemutató produkciót Vidnyánszky Attila állította színpadra.