A korai színes fényképezést állítja fókuszába a fotókiállítás

Szergej Prokugyin-Gorszkij 1905 és 1915 között fotózta a cári birodalom különböző területeit és annak sokszínű lakosságát. A Mai Manó Ház október 6 -ig látható tárlatának fókuszában az orosz tudós és fotográfus 1909 és 1915 között készített színes fotográfiái, a korai színes fényképezés területén elért eredményei állnak.

Barta Edit, a kiállítás kurátora a tárlat sajtóbejárásán hangsúlyozta: az orosz fotográfus képeit olyan kortárs művészek alkotásaival állították párhuzamba, akik a színes fényképezés jelenségére alkotói módon reflektálnak, a fotózáson belüli színelméleti kérdésekkel foglalkoznak vagy Szergej Prokugyin-Gorszkij életműve közvetlen hatást gyakorolt rájuk. A kiállításon a kortárs és a történeti fotográfiai anyagok váltakoznak egymással.

Kiemelte: a kiállítás arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a színes fotózás ma is rengeteg kérdést vet fel, a technikai, a fizikai, kémiai háttért illetően.

Művész és tudós

Mint elmondta, a magyar közönség előtt kevésbé ismert Szergej Prokugyin-Gorszkij képeit színes képkeret veszi körül, amely sajátos technikának köszönhetően jött létre. Az orosz tudós és fotográfus olyan fényképezőgépet alkotott, amely három színszűrővel – pirossal, zölddel és kékkel rendelkezett -, és amikor az útjairól hazatért, ezeket a képeket egy szintén három színszűrővel ellátott gépen vetítette le, így álltak össze színes képpé a fotográfiák.

Kitért arra is, hogy képei digitalizációját a 2000-es évek elején kezdte meg az Amerikai Kongresszusi Könyvtár, hagyatéka 1948-ban került a tengeren túlra.

A kiállításon láthatók az orosz birodalom különféle területein készült tájképek, többek között Észak-Oroszországról és Dagesztánról is láthatók fotók. Kiemelte: 1900 és 1905 között saját maga finanszírozta útjait, később pedig az orosz cártól kapott megbízást, hogy dokumentálja az orosz birodalom különböző területeinek sokszínűségét. Igazi 19. századi ember volt, karakterében keveredett egymással a művész és a tudós, eredetileg pedig kémikusként kezdte pályafutását. Tájképein a táj grandiózusságát emelte ki, míg képeinek leíró, dokumentáló címeket adott. Portréi objektívan és előítélet-mentesen készültek, rajtuk többek között szibériai bányászok és gyári munkások, valamint különféle népcsoportok jelennek meg.

Párhuzamok, hatások

Balogh Rudolftól live boxban látható egy étterementeriőr és egy csendélet, de a kiállításon Bill Sullivan amerikai grafikus, képzőművész könyvéből is vetítenek.

Az alkotó Szergej Prokugyin-Gorszkij gyűjteményéből kiemelt bizonyos képeket, amelyekre párhuzamosan amerikai és orosz történeteket húzott fel, ezért az orosz birodalmi tájak úgy jelennek meg, mintha egy westernfilmben járnának a nézők – emelte ki a kurátor.

Liz Nielsen amerikai képzőművész színes fotogramjain ugyancsak színes tájkép jelenik meg. Eperjesi Ágnes színes fotogramjai a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből kerültek a tárlatra. Sorozata többek között a színes fényképek alapját adó papírnak a technikai hibáival foglalkozik. Mindkét művész játékosan kísérletezik a színekkel és a fényekkel, az alapanyagok okozta véletlenszerűséggel – hangsúlyozta Barta Edit.

Bíró Dávidtól egy installáció és négy fotó látható a kiállításon. Bíró Dávid elmondta: a Mesterséges Nap című installációjában a mesterséges és természetes fények viszonyával foglalkozik, valamint azzal, hogy ez milyen hatást gyakorol az emberek érzékelésére, életére.