Olvasóink örülnek az Árpád-házi gének felfedezésének

Az Árpád-házi királyok teljesítményét nehéz túlbecsülni, hiszen nélkülük ma nem lennénk itt. A korábban bizonytalan helyzetű, több nép lakta Kárpát-medencét néhány évszázad alatt a magyarok hazájává, valódi európai birodalommá tették, amely a középkor folyamán megkerülhetetlen tényezővé vált a térségben. Egy vándorló nép letelepítése akkora teljesítmény, amely csak nagyon keveseknek sikerült a történelem során, az Árpádoknak azonban igen. Szent István államalapító tevékenysége, Szent László szigorú törvényei, Könyves Kálmán műveltsége vagy IV. Béla, „a második honalapító” újjáépítő munkája örök példát jelentenek az utókor számára is.

Természetes tehát, ha megvan bennünk az igény arra, hogy jobban megismerjük az Árpád-háziak jellemét, sorsát és eredetét. Az Árpádok genetikai azonosítását tűzte ki céljául az a kutatás, amelyet 2012 és 2017 között az Országos Onkológiai Intézet végzett partnereivel – többek között a Göttingeni Egyetemmel, a Pécsi Egyetemmel és a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetével – Kásler Miklós korábbi főigazgató, jelenlegi emberierőforrás-miniszter kezdeményezésére. A világszenzációnak számító kutatás éppen ezt teszi lehetővé.

Az archeogenetika segítségével a királyaink fennmaradt csontmaradványaiból sikerült azonosítani az „Árpád-gént”, amely minden Árpád-házi uralkodónk DNS-ében megtalálható volt. Ezt legfőképpen III. Béla királynak a budai Mátyás-templomban őrzött maradványai tették lehetővé, amelyekről biztosan állítható, hogy az uralkodótól származnak. A felfedezésnek, amelyről nemrég könyv is megjelent, a nemzetközi tudományos közösség számára is nagy jelentősége van, hiszen ennek köszönhetően immáron bármilyen csontmaradványról vagy ereklyéről megállapítható, hogy az Árpád-ház tagjáé-e vagy sem.

Ennek apropóján legutóbb arról érdeklődtünk olvasóinktól, mit gondolnak arról, hogy most már genetikailag is megismerhettük az Árpád-ház eredetét.

A válaszadók legnagyobb része szerint igazi csoda, hogy a tudomány megerősíti krónikáink hitelességét (39%) illetve sokuk egyetértett azzal is, hogy nemzeti kötelesség kideríteni, honnan származnak királyaink (30%). Voltak azonban olyanok is, akik szerint nem a múlt a fontos, hanem az, ahová tartunk (31%).

Hiába éltek a múltban, az Árpád-házi királyok valójában a jövőt építették, a mi jelenünket. Genetikájuk megismerése pedig hozzásegíthet minket ahhoz, hogy megértsük, vajon hogyan voltak képesek ekkora teljesítményre.

[eweb-voting id="2115159"]