2023.02.09. 09:00
Új koreográfiával mutatja be A fából faragott királyfit az Opera
Velekei László új koreográfiájával mutatja be Bartók Béla A fából faragott királyfi című táncjátékát a Magyar Állami Operaház szombaton. A darabot egy másik Bartók-egyfelvonásossal, A kékszakállú herceg várával együtt tűzik műsorr
Bartók Béla A fából faragott királyfi című táncjátékának próbája a Magyar Állami Operaházban 2023. február 8-án
Forrás: MTI
Fotó: Kovács Attila
Ókovács Szilveszter főigazgató az Opera szerdai budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: két olyan Bartók-műről van szó, amelyek ősbemutatóinak több mint száz éve ugyancsak az Andrássy úti dalszínház adott otthont. A fából faragott királyfit 1917-ben, A kékszakállú herceg várát, habár előbb született, 1918-ban játszották el először színpadon az Operában.
Így a világnak két olyan darabot adott a magyar kultúra, amelyik ebben a házban keletkezett
– emelte ki.
Fotós: Kovács Attila / Forrás: MTI
Hozzátette: A fából faragott királyfi Velekei László, a Győri Balett igazgatójának új koreográfiájával, A kékszakállú herceg vára pedig Kasper Holten dán rendező 2018-as színrevitelében tekinthető meg.
Mint felidézte, A fából faragott királyfi 1917. május 12-i bemutatója úgy jött létre, hogy Bartók adta a zenét, a díszletet és jelmezt tervező Bánffy Miklós és a szövegíró Balázs Béla pedig a színpadon a táncosok számára instrukciókat is adott. A három „B” betűs alkotó, Bartók Béla, Balázs Béla és Bánffy Miklós neve összefonódott – emelte ki.
Elmondta, hogy ebben az évben „BBB” néven ez a két darab megy egy estén, egy következő évben pedig három Bartók-műből alkotnak majd triptichont: ennek is része lesz A fából faragott királyfi, de új koreográfiával mutatják majd be A csodálatos mandarint és egy új Táncszvitet is készítenek. A harmadik évben visszahoznák A kékszakállú herceg vára Galambos Péter rendezte verzióját, amikor Bartók műve egy Vajda János-operával, a Mario és a varázslóval van párba állítva – ismertette a terveket.
Bartók zenéjének jót tesz, és univerzális jellegét erősíti, ha megmutatjuk, hogy mindenkinek van róla gondolata
– jegyezte meg Ókovács Szilveszter.
Fotós: Kovács Attila / Forrás: MTI
A két Bartók-egyfelvonásost február 11. és 26. között hat alkalommal tűzik műsorra. Az Opera Zenekar élén mindkét darabot Kocsár Balázs főzeneigazgató vezényli.
Kocsár Balázs kiemelte: míg A csodálatos mandarint és A kékszakállú herceg várát szerte a világon sok helyen vezényelte, A fából faragott királyfival most debütál. Csodálatos darabról van szó, elképesztő színgazdagsággal. Ez a fajta leíró, minden ízében kifejező, láttató zene talán kevés van a teljes életműben – jegyezte meg.
Solymosi Tamás balettigazgató felidézte: Velekei László az Opera által alapított, és számára 2019-ben odaítélt Seregi-díjjal összefüggésben kapta a felkérést A fából faragott királyfi színpadra állítására. Mint mondta, Velekei László precíz ember, felkészült koreográfus. Rövid idő alatt kellett elkészítenie a koreográfiát, de felkészültsége segített ebben, a darab ráadásul három szereposztással készült el – emelte ki.
Velekei László, aki évtizedek óta táncművészként, koreográfusként, 2022 óta pedig igazgatóként dolgozik a Győri Balettel, most először dolgozik együtt a Magyar Nemzeti Balett társulatával. Elmondta, hogy munkáját Seregi László inspirálta, Bartók zenéjének Seregi által szerkesztett változatát használták kiindulási pontnak. Nem a teljes alkotást, hanem a táncra fókuszálóbb, pergőbb dramaturgiájú művet választották – tette hozzá.
Fotós: Kovács Attila / Forrás: MTI
A fából faragott királyfi díszletét Rózsa István, jelmezeit Rományi Nóra tervezte. Az előadásban a Királyfit Balázsi Gergő Ármin, Zhurilov Boris és Ragyus Nyikolaj, a Királykisasszonyt Felméry Lili, Lee Yourim és Pokhodnykh Ellina, a Tündérboszorkányt Carulla Leon Jessica, Yakovleva Maria és Földi Lea, míg a Fabábút Rónai András, Guerra Yago és Kiyota Motomi alakítja, közreműködnek a Magyar Nemzeti Balett tánckari művészei.
Mint Felméry Lili balettművész elmondta, eleinte nehéz volt számukra a munka, sokat kellett a zenét hallgatniuk, hogy megtalálják azokat a biztos pontokat, amelyekre táncosként támaszkodhatnak.
Rónai András balettművész hozzátette: a közös munkában az volt a legjobb, hogy őket is bevonta a koreográfus az alkotásban, így sajátjuknak érezhették a darabot.
A kékszakállú herceg váráról szólva Ókovács Szilveszter kiemelte: Kasper Holten az Opera 5. emeleti tetőterében a felújításig működő díszletfestőteremből merített ihletet, ezt a színpadi díszlet is megidézi. Az interpretációban Kékszakállú és Judit kapcsolata egy festőművész és múzsájának viszonyát mutatja be.
A produkcióban Juditot Vörös Szilvia, a Bécsi Állami Operaház társulatának tagja énekli, míg Kékszakállút Bretz Gábor és a 2018-as premierben is közreműködő Palerdi András kamaraénekes alakítja.
