A gépesítésen és a szakképzésen múlik Heves megye jövője

Több mutatóban is jelentősen előrelépett Heves megye gazdasága 2018-ban. A gazdasági ágak közül változatlanul a gépipar, élelmiszeripar, a kereskedelem, turizmus és az energia-, víztermelés bír kiemelt jelentőséggel. A megye gazdasági teljesítményét jól jellemzi, hogy az országos ipari termelés értékéből évek óta egyre növekvő arányban részesedik, a KSH szerint 2018. októberig a megyei székhelyű ipari vállalatok teljesítménye hat százalékkal emelkedett, a jelentős iparral rendelkező térségek közül ennél nagyobb értéket csak Budapest tudott felmutatni.

A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara összefoglalója szerint a megye hazai és növekvő mértékben világpiacra termelő cégei óriási versenyben vannak. Az itt gyártott autóalkatrészekből egy autó 30 százalékát össze lehetne rakni, amellett Hatvanban található az önvezető autók jármű-elektronikai gyártásának egyik vállalata.

Dr. Bánhidy Péter, a HKIK elnöke szerint lényegében kifogytak az érdemi hazai munkaerőpiac tartalékai, ezért a termelékenységet a meglevő dolgozók továbbképzésével és nagymértékű technológiai fejlesztéssel, robotizációval lehet megoldani. A termelékeny gépek megjelentek a cégeknél. A megye gazdasági fejlődését tükröző beruházások volumenindexe az elmúlt öt év tekintetében meghaladta az országos átlagot. Míg 2017-ben Heves megyében 172,6 milliárd forint értékben ruháztak be a vállalatok, addig tavaly októberig majdnem 110 milliárd forint értékben zajlottak beruházások Hevesben. Új gyáregységgel bővült például a ZF Hungária Kft. Egerben, de más nagy cégek is jelentősen bővítettek.

Heves megyében a foglalkoztatottak száma 2017-ben 124,2 ezer volt, ez tavaly novemberre a KSH szerint majdnem 132 ezerre növekedett, igaz, az alkalmazottak száma (68,4 ezer) csak kismértékben emelkedett. A munkanélküliségi ráta tavaly novemberben 4,8 százalékos volt a munkavállaló korú népességhez viszonyítva a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint. Az álláskeresők száma tízezer alá, 9782-re csökkent, egy év alatt nyolcszázzal lettek kevesebben.

Míg 2017-ben a Heves megyében alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 274 ezer 778 forintra nőtt, ez 2018 első három negyedéve alapján 301 ezer 182 forintra emelkedett, a nettó átlag pedig 200 ezer 285 forint volt a KSH szerint. A bérek elmaradnak az országos átlagtól, a KSH szerint az emelkedés mértéke 11 százalék volt a megyében, míg az országos átlag 11,7 százalék volt.

A kamara összefoglalója szerint a vállalkozások nettó árbevétele 2018-ban tovább emelkedett, közel hetven százalékát továbbra is két ágazat, a gépipar és a kereskedelem, szolgáltató szektor bonyolította. A megye gazdasági életében továbbra is meghatározó a nagyvállalkozások szerepe, ugyanis az igen kisszámú nagyvállalkozás a megyei nettó árbevételnek közel hattizedét, az export kilenctizedét, a belföldi eladásoknak is közel kéttizedét produkálta, s e cégek biztosították a hozzáadott érték több mint felét is. A vállalkozásoknak mindössze 1,4 százalékát kitevő 100 középvállalkozás részesedése a teljesítménymutatókból az elmúlt évhez képest szinte minden tekintetben valamelyest javult.

Több vállalkozás a megyében

A HKIK elemzése szerint az egri, a hatvani és a gyöngyösi körzetben működik a megyei összes befektetett saját tőke kilenctizede, és ezzel összefüggésben itt jön létre a hozzáadott érték 89 százaléka is. E három járásban lényegesen több a vállalkozás, mint a megye egyéb részein, itt működik a társaságok nyolctizede. Ugyanakkor a megye északi és déli területein működő – főleg magyar tulajdonú – vállalkozások – például az SBS, vagy a Mátrametál – is erőteljes gépberuházásokat hajtottak végre, ami esélyt jelent a meglévő munkaerő megtartására.

A KSH szerint a Heves megyei vállalkozások száma tavaly novemberben meghaladta a 48 ezret, ebből a társas vállalkozások száma kilencezer-egyszázat tett ki, ami kétszázzal csökkent egy év alatt, viszont egyre több volt az egyéni vállalkozás, ami az összes vállalkozás számát is emelte.