Sokan erdősítenék Hevesben a gyengébb minőségű földeket

Az állattenyésztés helyzetéről is beszélt Szendrei László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei elnöke a múlt heti sajtótájékoztatóján. Az egyik legnagyobb gondot az afrikai sertéspestis jelentette, amely az országban az elsők között bukkant föl Hevesben. Mint mondta, segítettek, hogy a gazdálkodók első kézből információkhoz jussanak. Háztáji gazdaságba nem jutott be a vírus, de megelőző intézkedésként több helyen levágták az állományt. Ez nagy érvágást jelentett a tulajdonosoknak, akik ugyan újralétesíthették volna a telepüket, de lelki okokból nem biztos, hogy megtették. A Heves megyei sertéseket és a belőlük készült termékeket nem lehet a Dunántúlra szállítani. Akiknek megmaradt az állományuk, azok jobb áron tudják értékesíteni.

Nagy károk ­keletkeztek a vadállományban is. A húsbaromfi­tartóknál is kifizetődőbbé vált a gazdálkodás. A tejágazatban stagnálást tapasztaltak, van igény a hazai tejre, s felléptek az egyik üzletlánc akciója ellen, amikor önköltségi ár alatt árusították a tejet, azóta a nyers tej ára normalizálódott. Az állattartók számára sok ­pályázati lehetőség van, támogatások igényelhetők a telepek korszerűsítésére.

A szőlőtermesztésben az alacsony felvásárlási árak okoztak gondot. Az elmúlt években sok szőlőt telepítettek a megye borvidékein, ez pedig túltermeléshez vezetett. A támogatásoknak köszönhetően a borászok is saját ültetvényeket hoztak létre, így a csak szőlészettel foglalkozó gazdálkodók alacsony áron tudták értékesíteni a termést. A zöldszüret szakmailag indokolatlan, de bevett uniós gyakorlat. Volt ellenállás miatta, ám két út előtt álltak a gazdák, vagy időben leszüretelik a termést és nem kapnak érte semmit, emiatt kivágják a szőlőt, vagy a zöldszürettel megmentik területüket. Utóbbival a Mátrában többen éltek vele, mint Egerben. Szendrei László szerint az alföldi szőlőtelepítésekkel felvásárlókat veszítettek az Észak-Magyarországon termelő gazdálkodók. Úgy véli, a termésmennyiség korlátozása javítaná a hazai borok minőségét és nem okozna borpiaci többletet.

A szántóföldi növénytermesztésről szólva kifejtette, tavaly átlagos területen, 45 ezer hektáron vetettek búzát a termelők. A korábban szívesen nevelt tavaszi árpa kiszorulóban van. A magasabb áron értékesíthető sörárpa-alapanyag helyett az őszi árpát választják a legtöbben, amely biztonságosabban termeszthető, ugyanakkor az újabb fajták elérik a tavasziak minőségét. Vannak, akik a tavaszi árpát ősszel vetik el, amely mennyiségben így az őszit is felülmúlhatja. Őszi káposztarepcét 12 ezer hektáron vetettek.

Az elnök a megyét is érintő fásítási programról elmondta, a szőlő-, gyümölcs- és szántóföldi növénytermesztésre alkalmatlan területek erdősítése iránt sokan érdeklődnek. A fatelepítésre is jár támogatás, s a terület ápolására is kapnak pénzt a tulajdonosok. Az igénylések száma meghaladta a várt háromszázat, félévente lehet pályázni a programban való részvételre.

A Magyarok Kenyere program tulajdonosa 2019-ben a MAGOSZ lett, de a lebonyolításában továbbra is részt vesz a kamara. Heves megye kiemelkedően teljesített, a pénzadományokat illetően első helyen végzett, a gazdák pedig megduplázták búzaadományukat, nagy szociális érzékenységről téve tanúságot. Az egri malomban őrölt lisztből tíz tonnát a megyei karitász oszthatott szét, több mint hét tonna a határon túli magyar gyerekeknek jutott. Egyedülálló a kamara és a HESI Kft. évek óta működő gyakorlata, hogy a magyarok kenyeréből minden templom kap ünnepi kenyeret augusztus 20-ra.