Illegális gyümölcsfaoltványok megsemmisítését rendelte el a Nébih Heves megyében

A piacokról és vásárokról kiszorult szaporítóanyag-árusok közül sokan az interneten árusítanak. A Nébih munkatársai nagyobb figyelmet fordítanak a fórumokon feladott hirdetésekre.

– Az előzetes online felderítés után a Nébih ellenőrei, a Heves és Csongrád megyei kollégák együttműködésével egy hét alatt két helyszínen ellenőriztek. Összesen kétezer gyümölcsfaoltvány megsemmisítését rendelték el – áll a Nébih közleményében. – Az árusított növények közt alma, körte, kajszi, őszibarack, szilva, cseresznye, naspolya, gránátalma, ribizli, köszméte, málna és szeder is szerepelt.

Mint megtudtuk: az illegális tevékenységet tetézte, hogy az eladó nem rendelkezett növényegészségügyi regisztrációs számmal, a növényeknél hiányzott a származást igazoló dokumentum és az egyedi hatósági címke is. A szaporítóanyagok többségén mindkét helyen csupán színes képek ábrázolták az értékesíteni kívánt fajtát, de az ellenőrök olyan szabálytalanságokat is találtak, mint hogy az almaoltványon folyton termő málna fotója szerepelt, vagy a Vilmos körte megnevezést „Vilmus” néven rótták fel egy vonalas lapra. A növények állapota sem volt megfelelő, hiszen elenyésző gyökérmennyiséggel, a tűző napon, esetenként kivirágozva várták a vásárlókat.

A Nébih Kockázatkezelési Igazgatóságának Szakmai Információs Osztálya lapunk kérdésére közölte, ilyen esetekben ötmillió forintos bírságot is kiszabhat a hivatal. Ha egy kereskedőnél több probléma is felmerül, a bírságok szabályszegésenként összeadódnak, és az is súlyosbító tényező, ha az ellenőrzés alá vont személy nem először végzi a jogosulatlan árusítást.

Kíváncsiak voltunk arra is, melyek a főbb gondok a gyümölcsoltványok körül.

– A szabálysértések többségében a kiskereskedelmi tevékenységet folytató személynek nincs az árusításhoz szükséges engedélye, vagy az árusítóhelyre vonatkozó kötelező növényegészségügyi regisztrációja – szerepelt a válaszban. – Többször tapasztaljuk, hogy a szaporítóanyagok eredete igazolatlan, sem számlával, sem származási igazolvánnyal nem rendelkezik az eladó. A növények címkézetlenül vagy felcímkézve bár, de hiányos adattartalommal kerülnek forgalomba. Az is megesik, hogy a fajtát jelző részt a címkén szabadon töltik ki, például kézzel beírt fajtanévvel értékesítik, így csak reménykedhet a vevő, hogy fajra azonos növényhez jut. De, hogy fajtára nem, az szinte teljesen biztos. Sajnos, gyakran nem megfelelőek a körülmények, tűző napnak kitéve, öntözetlenül, gyökércsomagoltan adják azokat, ami minőségi romlást okoz, hosszú távon a növény pusztulását is eredményezheti. Az ilyen stresszelt növények sokszor ki sem kelnek.

Mire kell a legjobban odafigyelni?

A Nébih jótanácsokat is adott a gyümölcsoltványokat venni szándékozóknak. Kiemelten fontos, hogy megbízható helyről szerezzék be ezeket, és igazolt legyen a gyümölcsfaoltvány származása. A szaporítóanyagokat egyedileg el kell látni címkével, amelyen a következő adatoknak kell szerepelniük: a faj, az alanyfajta neve, a termelő faiskola megnevezése, a növényegészségügyi regisztrációs száma, a növényútlevél felirat, a kategória, a címke sorszáma, az európai uniós zászló a bal felső sarokban. A szaporítóanyagon mindenképpen gépi címkének kell lennie. Sem fotó, sem pedig egy kézzel írt papír nem tekinthető hitelesnek.

Ajánlóképünk illusztráció. Fotó: Shutterstock