A szén kivezetése miatt 35 milliárd jut Heves megyének

A szénrégiós támogatásról is elárult néhány, eddig nem ismert adatot dr. Botos Barbara, az Innovációs és Technológia Minisztérium klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara mátrafüredi gazdasági évnyitóján. 

Szót ejtett az energia- és klímapolitikáról, arról, hogy hatezer megawattnyi fotovoltaikus villamos kapacitást akarnak elérni az országban 2030-ig, ebből 2800 megawatt már megépült. Nagy szerepük lesz a lakossági napelemes rendszereknek, ilyenek létesítésére 201 milliárdos keretösszeg állt rendelkezésre. Észak-Magyarországnak első körben 12,9 milliárd forint jutott, a Heves megyeiek számára ez a pályázat már lezárult. 

A helyettes államtitkár szerint a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére több stratégia létezik. Vagy változatlan politika mellett a mostani szinten az üvegházhatású gázok kibocsátása, vagy pedig korai, esetleg halasztott cselekvéssel erőteljesen csökkentik a gázok légkörbe engedését. Előbbi esetben 2030-ra ambiciózus célokat tűznek ki, majd lineárisan mérséklődik a kibocsátás, utóbbinál 2045 után gyorsul föl az addig lassabb ütemű szén-dioxid-termelés. Az biztos, hogy a lakosságra komoly feladat vár, hiszen a polgároknak kell leginkább visszafogniuk a szennyezést. A földgáz használatának visszaszorulása és a hidrogén felhasználásának növekedése várható a következő évtizedekben. 

Mindaddig elő akarják segíteni a lakossági energiatakarékosságot, az energiahatékonysági beruházásokat ösztönöznék. Az áramtermelést főleg nukleáris és naperőművekkel tervezik megvalósítani. A gazdaságot a fűtés és a közlekedés elektromossá alakítására állítanák át, utóbbiban szerepet kapnának a hidrogén és a fejlettebb bioüzemanyagok. Az ipari termelést hatékonyabbá és karbonmentesebbé tennék, visszaszorítanák a hulladéklerakást, áttérnének a körforgásos gazdaságra. A mezőgazdaságban a műtrágyák használatának csökkenését, a takarmányozás hatékonyságának növelését kell elérni, az erdőgazdálkodásban a növények alkalmazkodóképessége ad feladatot. 

Dr. Botos Barbara beszélt a hidrogénstratégiáról is, megjegyezve, hogy a hidrogén előállításának két térség lehet a hazai központja, a Dunántúl nagy ipari üzemei: Pétfürdő, Százhalombatta, Dunaújváros, Beremend és Pécs, Borsodban pedig a Sajó-völgy (vegy)ipari központjai, Kazincbarcika, Miskolc és Tiszaújváros. Vizsgálják a Mátrai Erőmű térségét is. A kék, illetve a zöld előállítású hidrogén kamionok, buszok meghajtásában, az iparban lenne használható. 

A helyettes államtitkár szót ejtett az akkumulátoripari stratégiáról, sok akkumulátor-gyártó cég van már Magyarországon, Észak-Magyarországra is települ ilyen. A gyártáson kívül az újrahasznosításra is készülni kell, és szükség van hazai kutatás-fejlesztésre is. Be akarják vonni a lítiumban gazdag geotermikus lelőhelyeket az alapanyag előállításába. 

A szakember prezentációjában bemutatott európai uniós forrásból megvalósuló Heves megyei infrastrukturális Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) fejlesztéseket. Ilyenből negyven volt az elmúlt években, ezek értéke 30,37 milliárd forint volt, akadt köztük árvízvédelmi, ivóvízminőség-javító, szennyvizes, nemzeti parkos, de napenergiás, intézményi energiahatékonysági is. 

A 2027-ig tervezett KEHOP Plusz operatív program országos kerete 1509 milliárd forint, amelyet egyebek között katasztrófavédelemre, eszközökre, vízgazdálkodásra és vízügyi problémák, aszálykárok megelőzésére, víziközművekre, energiahatékonyságra, megújuló energiára, intelligens energiarendszerekre és azok tárolásra fordítanának. Az Igazságos Átmenet Alap 103 milliárdjára pedig csak Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya megye pályázhat majd. Az előadáson kiderült, ebből Heves megyének 35 milliárd forint jut. Az alapról elmondta, ez a klímasemlegességre történő átmenet igazságosságára, annak negatív szociális-gazdasági hatásainak enyhítésére törekszik. Támogatja a hatásokhoz való alkalmazkodást. A területi terveket tavaly elfogadta a kormány, azt a KEHOP Plusz részeként nyújtották be, egyeztetés alatt áll az Európai Bizottsággal. 

A főbb célkitűzések a munkaerő (át)képzése, a zöldgazdasági diverzifikáció, technológiaváltás, az innováció ösztönzése, a megújuló energia termelése, a környezetkímélő háztartási energiatermelés és energiafelhasználás terjesztése, a zöld közösségi közlekedés és a rekultiváció lesznek. A pályázatok ősszel várhatók, tíz nagyobb cég kap támogatást, de csak akkor, ha kis- és középvállalkozásokat vonnak be. Bár hat tématerületet érintenek az intézkedések, nem hat pályázat lesz majd. A jelenleg is futó, ötmilliárd forintos LIFE Projekt már a szénrégió átalakítását támogatja, számos szervezet vesz benne részt. A HKIK ötszáz mátrai erőműves dolgozó képzését segíti, ezen kívül mentorprogramot is indított a térség vállalkozásai számára. 

Hevesben a fő kihívást a Mátrai Erőmű átalakításával járó munkaerő-piaci kihívások jelentik. Ez a megyében körülbelül 5800 munkahelyet érinthet, 3230-at közvetlenül, 1913-at közvetetten, és további 655-öt más módon. Befolyásolja a villamos energiaipart, a szénbányászatot, a szállítást és a járműgyártási ágazatot is. A megyében a foglalkoztatottság 55,9 százalék, ami elmarad az 57 százalékos vidéki átlagtól.