Egyre több az idősebb vezető a mezőgazdasági irányítók között Hevesben is

Több elemzést is közzétett a KSH a 2020-ban fölvett agrárcenzusból. Elemezték a gazdaságokat vezetők életkorát, végzettségét és az utódlás kérdését is. Az adatok szerint 241 ezer gazdaság volt hazánkban, Heves megyében pedig 7761 működött. 

Az összes irányító átlagéletkora 57,9, a férfiaké 57,1, a nőké 59,6 év volt. Míg 2010-ben a gazdaságok 28 százalékát irányította 65 éves, s annál idősebb személy, addig ez 2020-ra 35 százalékra nőtt. A gazdasági szervezeteknél ez az arány hétről 22 százalékra, az egyéni gazdaságoknál 28-ról 36 százalékra növekedett. A hatvanas éveikben járó irányítók adták az összes vezető 27 százalékát. A vezetők tizede volt 70–75 év közötti, ugyanennyi 40 évnél fiatalabb. A KSH szerint az összes irányító 71 százaléka férfi, a fiatalabbak közt magasabb az arány. 

Heves megyében hét és fél ezer vezető nyilatkozott az életkoráról. Ez alapján a gazdák 37 százaléka – 2765 személy – töltötte már be hatvanötödik életévét, továbbá közel kétezren elmúltak ötvenöt évesek a vezetők körében. A mezőgazdasági irányítók közül csak nyolcan voltak fiatalabbak 24 évnél, 278-an pedig a 25–34 éves korosztályhoz tartoztak, s bő kilencszázan voltak a 44 évnél fiatalabbak. 

A KSH szerint kevesebb a képzettség nélküli, csak a tapasztalataira támaszkodó vezető. Arányuk 2010-ben még négyötöd volt, ez 61 százalékra csökkent. A mezőgazdasági végzettséggel rendelkező irányítóknak nemcsak aránya, hanem abszolút száma is nőtt tíz év alatt. Érdekesség, hogy a javulás az egyéni gazdaságoknál következett be, a gazdasági szervezetek körében 2016 után nőtt a képzettség nélküli irányítók aránya és száma. Minél nagyobb egy gazdaság, annál képzettebb a vezető, de a legnagyobbak igazgatóinál sem általános az agrárdiploma. 

A felsőfokú végzettséggel bírók aránya a 25 és 44 év közti korosztályban a legmagasabb. Minél idősebb az irányító, annál jellemzőbb, hogy csak tapasztalati úton szerzett tudása van. A férfiak 56, a nők 74 százaléka irányítja a gazdaságot mezőgazdasági képzettség nélkül. Felsőfokú mezőgazdasági képzettséggel a férfiak tíz, a nők hat százaléka bírt. 

A megyében a mezőgazdasági vezetők 55 százaléka csak gyakorlati tapasztalattal rendelkezett, 6–700-an végzettség nélkül, ugyanennyien alapfokú képzettséggel irányították gazdaságukat. Középfokú mezőgazdasági iskolát 1255-en végeztek, majdnem nyolcszáz mezőgazdásznak (10,7 százalék) van agrárdiplomája. 

A cenzus kitért az egyéni gazdálkodók utódlására. A hosszú távú jövőképpel rendelkező, főként fiatal gazdálkodók többsége a családon belül képzelte el gazdasága továbbélését, ha ő felhagyna a gazdálkodással. A megkérdezettek 45 százaléka (Hevesben 43 százalék) nem tudott, vagy nem akart válaszolni. Megyénkben körülbelül 22 százalék felelte, hogy legfeljebb öt évre tervez, s 25 százalék állította, legalább tíz évig folytatná a gazdálkodást. A válaszadási hajlandóság az idősek közt volt alacsony, ők rövid távra terveztek. 

A gazdaság jövőjét firtató kérdésre megyei és országos szinten is 55 százalék volt azok aránya, akik nem tudtak vagy akartak válaszolni, itt viszont az idősebbek közül adtak többen érdemi feleletet. Az összes megkérdezett gazdálkodó 38 százaléka, a Heves megyeiek 34 százaléka nyilatkozott családon belüli utódlásról. A tervvel bíró nyugdíjas korúak négyötöde gondolja a családi folytatást, a 40 év alatti gazdálkodóknál ez az érték több mint 90 százalék. Minél tovább tervez valaki gazdálkodni, annál inkább a családon belüli jövőt várja. 

A hevesi gazdálkodók közül a legtöbben, azaz közel 1400-an úgy vélik, a családi gazdaság vezetésének átadása után a tulajdonrészüket is átadják, majdnem ennyien – bő 1100-an – vannak, akik tulajdonosok maradnának. Hatszázan úgy válaszoltak, hogy eladják gazdaságukat, és a mezőgazdasági tevékenységgel is fölhagynak. Csak nagyjából kétszázan választanának más megoldást a gazdaságuk eladása után, például azt, hogy vezetőként, vagy alkalmazottként ugyanott tovább dolgoznának. A megkérdezettek fele a maguk céljaira folytatná a termelő tevékenységet.