A drónok és a szoftverek jelentőségével is megismerkedtek Gyöngyösön

A mezőgazdaságot több probléma együttesen sújtja napjainkban. Megyénk gazdái is csak ugrásszerűen emelkedő önköltséggel tudnak termelni. Mára drágult többek között a vetőmag, egekbe szökött a gázolaj és a műtrágyagyártás alapanyagául szolgáló gáz ára. A globalizálódott gazdaság miatt senki sem függetlenítheti magát az ukrajnai háború és az Oroszországot sújtó szankciók hatásaitól sem. 
Hatványozza a bajt a klímaváltozás, a csapadék szeszélyes eloszlása, a munkaerőhiány. Török Gyula, a gyöngyösi irodával is rendelkező, mezőgazdasági szaktanácsadással foglalkozó Agrárközösség Kft. ügyvezetője portálunk kérdésére elmondta, hogy ebből a csapdahelyzetből a fő kitörési pontot a technológiaváltás és -fejlesztés jelenti. – Kiemelem a drónok és a szoftverek jelentőségét – kezdte Török Gyula. – Ma már mesterséges intelligenciájú algoritmusok is képesek dolgozni helyettünk. Ez egyértelmű válasz a megváltozott munkaerőpiaci és gazdasági helyzetre is. Alapvető kérdés, hogy mennyire nyitottak erre a gazdák. Javul a helyzet ezen a téren, a technológiák iránti érdeklődés drasztikusan nő, évről évre több mint a duplájára növekszik ezek kereslete. Ugyanakkor még alacsony a magyar mezőgazdaság digitalizációja. Sokat kell tennünk azért, hogy a helyzet javuljon, viszont megindultunk egy jó úton, és ezt kell folytatni. A gazdákat az eredményeik és a tapasztalataik motiválják. Tanácsadó cégünk már öt éve ismerteti a precíziós gazdálkodásban rejlő lehetőségeket. Felgyorsul a folyamat, ha valaki azt tapasztalja, hogy a szomszédja sikeresebb ennek révén – összegezte az ügyvezető. 

Fontos az agrárképzés átalakítása is. Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora közölte, alapvetően kell átalakítani az oktatás rendszerét, és ennek több oka van. – Az egyik, hogy arra a robbanásszerű fejlődésre, ami zajlik az agráriumban, az oktatásban is reagálni kell – emelte ki dr. Gyuricza Csaba. – Világszinten látható, hogy a mezőgazdaság hatékonysága növekszik, a versenyképességi viszonyok átalakulnak. Új irányok jelennek meg az agráriumban, így a digitalizáció, a robotizáció, az űr- és a precíziós technológiák. Amikor gazdasági, társadalmi, környezeti fenntarthatóságról beszélünk, nemcsak arról van szó, hogyan lehet egyre kisebb területen egyre több embert ellátni élelmiszerrel, hanem arról is, hogy ezt milyen módszerekkel, eljárásokkal, milyen környezeti fenntarthatóság mellett érjük el. Ez azt is jelenti, hogyan lehet a szintetikus anyagok használatát, a növényvédő szerek mennyiségét csökkenteni – összegezte.  Ezek nagyon fontos kérdések, de csak akkor lehet eredményt elérni, ha a technológiai színvonalat megváltoztatjuk, és azokat a legmodernebb módszereket alkalmazzuk, amelyek már rendelkezésre állnak. Ilyenek például a drónok. Az oktatást ehhez az irányhoz kell igazítani. Az agrárszakembereknek már sokkal többrétű tudásra van szükségük, nem nélkülözhetik a informatikai, gazdasági, műszaki és technológiai ismereteket. Ennek megfelelően alakítjuk át a képzéseket. Egyrészt az arányokon változtatva, másrészt a legkorszerűbb csúcstechnológiát bevonva az oktatásba, hogy a szakemberek felkészültek legyenek a dinamikusan változó gazdasági körülményekre – foglalta össze a rektor. 
Dr. Gyuricza Csaba szerint is sok múlik a gazdák nyitottságán. Mint mondta, generációváltás zajlik. – Azok, akik a rendszerváltás környékén kerültek bele a gazdaságba, mostanában adják át a stafétát. A fiatal belépők számára már nem kérdés az, hogy ezeket a csúcstechnológiai megoldásokat alkalmazzák. Nekik már természetes például, hogy egy telefonnal lehet irányítani egy birtokot. Ők így kerülnek ki az iskolapadokból, a mindennapi oktatásuk, tanulmányaik során is használják azokat az eszközöket, amik ma már természetes részeivé váltak a gazdálkodásnak. 
– Az idősebb gazdáknál sok esetben látok ellenállást, náluk a megszokás erősebb, mint az a kényszer, hogy változtatni kell. Az élet azonban meg fogja oldani ezt, mert eredményesen gazdálkodni csak így lehet – fogalmazott.