Három járásban is a megyei átlagár alatt a szántók

Emelkedett a termőföldek ára 2021 első három negyedévében, a szántóföldek fajlagos ára a legtöbb régióban megközelítette, Közép-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon meg is haladta a kétmillió forintot a Takarék Jelzálogbank elemzése szerint. Az összefoglaló alapján továbbra is növekedés jellemezte a hazai termőföldpiacot, átlagosan 6,58 százalékkal nőttek a termőföldárak az előző évi 6,61 százalékos áremelkedés után. A reálárak emelkedése azonban a 2020-as 3,2 százalékról 2021-re 1,4 százalékra csökkentek. A Takarék Termőföldindex értéke a tavalyelőtti 247,5-ös szintről 263,8-ra emelkedett 2021 első három negyedévében. A fogyasztói árindexet is figyelembe vevő érték ennél mérsékeltebb növekedést mutatva, 182,7-re nőtt tavaly január és szeptember között a megelőző 180,2-es szintről. 

Tavaly az első kilenc hónapban csupán öt százalékkal emelkedett a szántóföldek hektáronkénti ára 2020-hoz képest, ez az elmúlt évek legkisebb mértékű drágulása. Az elmúlt év januárja és szeptembere között átlagosan 1,78 millió forintot kellett fizetni egy hektárnyi szántóföldért, a tavalyelőtti 1,7 millió forinthoz képest. A drágulás minden régióra igaz volt, de eltérő mértékben. Az árak a legnagyobb mértékben Közép-Magyarországon emelkedtek, ugyanakkor kevés föld cserélt gazdát. Az átlagár itt 2,3 millió forint volt, a kevés tranzakció azonban fölfelé torzíthatja az adatot. 

A Dél-Dunántúlon 14,9, a Nyugat-Dunántúlon 10,5, a Dunántúl középső részén 10,1 százalékkal emelkedtek az árak, míg Észak-Magyarországon 9,6 százalékos volt a növekedés. Az Észak-Alföldön 4,9 százalékos volt a drágulás, míg a legalacsonyabb, 0,6 százalékos árnövekedést a Dél-Alföldön jegyezték fel a szántóföldek fajlagos árában. Ezek közül Dél-Dunántúlon szintén átlépték az árak a kétmillió forintot. A Nyugat-Dunántúlon és az Észak-Alföldön 1,9 millió forintért lehetett hozzájutni egy hektár szántóhoz. A Dél-Alföldön hektáronként 1,88 millió, a Közép-Dunántúlon 1,77 millió forint volt a szántók hektáronkénti átlagára. A legolcsóbban, 1,19 millió forintért Észak-Magyarországon lehetett szántóföldet venni. 

A megyék között a tolnai földek voltak a legdrágábbak 2,23 millió forinttal, de kevéssel maradt le Hajdú-Bihar és Békés megye a maga 2,2, illetve 2,15 millió forintos átlagárával. Nógrádban egymilliós árat tapasztaltak a szántónál, a megyék között a harmadik legolcsóbb Heves megye volt 1,2 millió forinttal. Járási szinten a Hajdúszoboszlói volt a legdrágább, megelőzve a Mezőkovácsházi és a Hajdúböszörményi járásokat. A legolcsóbbak közt volt a Pétervásárai, illetve az Ózdi és a Putnoki járás. 

Megyénkben a pétervásárain kívül a Heves és Hatvan járásában voltak a legalacsonyabbak a szántóárak, ott a megyei átlag, 1,2 millió forint alatt maradtak. Az ennél drágább tranzakciók jellemezték az Egri, a Füzesabonyi és a Gyöngyösi járásokat, itt 1,2–1,5 millió forint közötti összegért cserélt gazdát egy hektár szántóföld. A bélapátfalviban szep­temberig nem volt elég adás-vétel ahhoz, hogy tükrözze a földek valós értékét. A legolcsóbb pétervásáraival szomszédos Bátonyterenyei járásban 1,5–2 millió forint közti tranzakciókat regisztráltak. 
 

Az erdők, fásított területek drágultak - A szántók és a gyümölcsösök kivételével a többi művelési ágban gyorsult a drágulás, a legnagyobb, 15,8 százalékos mértékben az erdőknél nőttek az árak. A szőlőkért 8,5, a gyepekért, rétekért és legelőkért pedig 7,4 százalékkal kellett többet fizetni, mint tavalyelőtt, míg a gyümölcsösök drágulásának mértéke 5,1 százalékos volt. Ugyanakkor ezek és a szőlők voltak a legértékesebbek, hektáronként 1,95, valamint 1,86 millió forintot kellett fizetni értük a vizsgált időszakban. Míg a gyepek, rétek és legelők, illetve az erdők és fásított területek valamivel 1,1 millió forint feletti átlagáron cseréltek gazdát.  Amúgy 2010 óta a gyümölcsösök és a szántók ára csaknem háromszorosára, a szőlőké több mint kétszeresére nőtt. A rétek 177, az erdők 154 százalékkal drágultak 11 év alatt.