Szenvedélyes hangon ismertették kétségbeejtő helyzetüket Heves megye szőlősgazdái

Elkeseredett szőlőtermelők keresték meg súlyos gondjaikkal Horváth László országgyűlési képviselőt és a Mátrai Hegyközségi Tanácsot az utóbbi időben, ezért a honatya 
csütörtökön fórumra hívta meg a gazdákat Markazra. A termelők nagyon szorult helyzetbe kerültek, mert az egyébként is hosszú ideje méltatlan felvásárlási árak már nem fedezik az önköltségeiket sem.

A polgármesteri hivatal zsúfolásig megtelt nagytermében Kovács Zita, a Mátrai Hegyközségi Tanács elnöke arról számolt be, hogy nap mint nap elkeseredett szőlősgazdák jelzik a hegyközségnek, hogy a szőlőjük kivágását tervezik. Mint mondta, az infláció az koronavírus-járvány és különösen az ukrajnai háború kitörése óta egyre súlyosabb, a termeléshez szükséges alapanyagok, elsősorban a műtrágya ára az egekben van, az üzemanyag ára szintén, a napszámbér szinte megfizethetetlen, ráadásul sem a kézi, sem gépi munkákhoz nincs elég szakember a szőlészetekben.

Horváth László országgyűlési képviselő, a fórum házigazdája drámainak nevezte a helyzetet az agrárium teljes egészében. Mint kifejtette, az idei, emberemlékezet óta nem látott aszálynak beláthatatlan következményei lesznek. 

Gál Péter, az Agrárminisztérium Borászati és Kertészeti Főosztályának vezetője szerint már nem csak beszélünk az inflációról, a klímaváltozásról, de a saját bőrünkön érezzük a hatásait, amit a járvány, a háború és az energiapolitika csak felerősít. A főosztályvezető szerint a termelők csak akkor tudnak magasabb felvásárlási árat elérni, ha a piacon egységes erőt mutatnak. Ehhez két dolog kell: egyrészt, az állam megteremti a jogszabályi keretet, másrészt minden gazdának részt kell vennie az összefogásban.

Ignácz Balázs, Heves megye kormánymegbízottja rámutatott, hogy hosszú távon működő megoldást kell találni, mert máról holnapra nem lesz megfelelően magas a felvásárlási ár. A kormánymegbízott is a gazdák egységes fellépésének fontosságát emelte ki.

A felszólalók általában egyetértettek az összefogás szükségességével, mert, mint elhangzott, kevesek önmagukban az atomizált termelők, mert nincs képviseletük. Elhangzott olyan javaslat, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa álljon a gazdák élére a törekvéseik elérésében, s a tanács kapjon jogköröket a hatékonyabb érdekérvényesítés érdekében. Volt, aki szenvedélyes hangon azt javasolta, hogy a felvásárlókat és a kereskedőket már március táján nyilatkozatra kellene bírni, hogy mondjanak árat, és ne csak a habot szedjék le mindig a tortáról. Többek szerint idén újra elkéstek a kiútkereséssel, a megoldást már a télen, vagy még korábban el kellett volna kezdeni keresni. Volt olyan vélemény is, hogy azt kellene eldönteni, hány embert szeretne az ország megtartani vidéken az agráriumban. Egy felszólaló végül kijelentette, hogy az országnak nincs kivéreztetettebb ágazata a szőlészeteknél, mert hosszú évek óta lehetetlen helyzetben vannak, a túlélésért küzdenek.