Minimálisan drágultak a megyei albérletek ebben az évben

Az országos átlagos bérleti díjak novemberben 0,8 százalékkal haladták meg az októberi szintet. A fővárosban 1 százalékos volt a havi szintű drágulás. Az Észak-Alföldön 3, Észak-Magyarországon 1,4 százalékkal nőttek a díjak, a közép- és nyugat-dunántúli régiót stagnálás jellemezte, Dél-Magyarországon és Dél-Alföldön 3 és 1,4 százalékkal csökkentek egy hónap alatt. Az éves drágulás ugyanakkor 11,4-23,4 százalékot tett ki.
– Bár országos szinten mérsékelten nőttek az átlagos lakbérek novemberben októberhez képest, még mindig inkább stagnálásról beszélhetünk. Augusztus óta ugyanis a havi albérletárak minimális változást mutatnak és a következő időszakban is erre lehet számítani – értékelte az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. 

A kínálat alakulásáról szólva elmondta, hogy az idén, januártól november végéig az egy évvel korábbi kínálati csúcshoz képest 20 százalékkal kevesebb kiadó ingatlan került a piacra. A kiadó lakások átlagos alapterülete az idei év első tizenegy hónapjában a fővárosban 54 négyzetmétert tett ki, a megyei jogú városokban átlag 57 négyzetméteresek szerepeltek a kínálatban. A kisebb településeken pedig 64 négyzetméter volt az átlag.

Balogh László, portáluk kérésére megyénkből is összeszedte a legfontosabbak adatokat.
– Ősszel már nem nagyon mozdultak el a bérleti díjak, de éves szinten minimális drágulás látszik. A helyi trendek változását jól szemlélteti, hogy Hatvanban például csökkenésnek indultak az átlagos havi bérleti díjak az elmúlt 3 hónapban 165 ezer forintról 150 ezer forintra apadtak. Egerre a stagnálás a jellemző minimális drágulással. A minimálbér emelkedés miatt a következő év is hozhat minimális bérletidíj-emelkedést, de őrületes drágulási időszakra nem számíthatunk ebben a gazdaságilag is bizonytalan időszakban. Majd 2023 az új egyensúly kialakulásának az éve lehet az albérletpiacon – közölte.

A megyeszékhelyek közül Szombathely, Veszprém, Debrecen, Győr és Székesfehérvár a számít a legdrágábbnak, ezekben a városokban átlagosan 150-165 ezer forintért kínálták a kiadó lakásokat. Szegedet és Pécset egyaránt 120 ezer forint jellemezte. A 100 ezer forint alatti városok táborába tartozott december közepén Miskolc mellett Salgótarján, Békéscsaba és Szekszárd.

A helyzetet árnyalja, hogy a fiatalok egyre szívesebben rendezkednek be hazánkban is lakásbérlésre, mintsem saját otthonra gyűjtsenek. 

– Kisebbségbe kerültek azok a fiatalok, akik pénzkidobásnak tartják a lakásbérlést. A K&H ifjúsági index szerint 2022-ben a harmadik negyedévben a 19-29 évesek 49 százaléka volt ezen a véleményen, szemben az egy és két évvel korábbi 54 és 67 százalékos aránnyal. Közben pedig jelentősen - a korábbi 8-17 százalékról -, 20 százalékra emelkedett azoknak az aránya, akik az egész életüket el tudják képzelni albérletben, ahelyett, hogy saját lakást vásárolnának. Egy évvel korábban még az ifjak 54 százalékuk tartotta pénzkidobásnak a bérlést, két évvel korábban - 2020 harmadik negyedévében - pedig kétharmados többségben voltak, 67 százalékuk tartotta “pocsékolásnak” a lakásbérlést. A megkérdezett fiatalok ötöde már el tudja képzelni, hogy egész életében albérletben lakjon, szemben a korábbi három évben mért 8-17 százalékos aránnyal.