Sarat dagasztanak, akik metszenek az Egri Borvidéken is, de a munkával haladni kell

Lassan január közepét írjuk és valójában a tél még csak messziről intett egyet, de elkerült bennünket. Tokár Zsolt, nagytályai gazdálkodó portálunk kérdésére azt mondta, hogy száz év átlagát tekintve január 14. az évszak leghidegebb napja. Kicsi az esély, hogy ez beigazolódjon, bár a szomszéd Ukrajnában, tehát itt Kelet-Európában mínusz húsz fokok vannak.

– Magam a szőlő metszésébe még nem fogtam bele, de lesz tennivaló bőven a zöldségesben és a gyümölcsösben is – fogalmazott Zsolt.

Szerinte a mostani időjárásban a csapadék formája okozza a gondot. Míg tavaly a szárassággal kellett megküzdeni, a jelek szerint ez a tél csapadékos lesz. Jobb lenne azonban, ha ez enyhe mínuszok mellett ez nem az esőt, hanem a havat jelentené, ami szépen fokozatosan, olvadás közben kerül bele a talajba. 

– A szőlő persze alkalmazkodó, "okos" növény, de más mezőgazdasági kultúrák, például a ribizli, a barack könnyen "felülnek" az enyhe időjárásnak. Ha mégis megérkeznek a fagyok, akkor annak rájuk nézve rossz következményei lehetnek – tette hozzá.

A szakember a metszési munkákról elárulta, hogy ma már ez is gépiesíthető, bár horribilis összegbe kerülnek azok az aratókombájnok, amelyek gyakorlatilag mindenféle más szőlőmunkát – permetezés, metszés például – is el tudnak végezni. A gép természetesen nem szálmetszést végez, hanem csapra metsz, ami után már csak kisebb utómunkálatok maradnak. Arról nem is beszélve, hogy a napszámosok időnként előforduló szeszélyeinek sincs kitéve az ültetvény.

Az ismert egri szőlő-, bortermelő, dr. Dula Bence kertészmérnök – Eger örökös tiszteletbeli hegybírója – a szokatlanul enyhe tél kapcsán feltett kérdésünkre portálunknak elmondta: különösebb problémát önmagában nem okoz a szőlőültetvényekben az enyhe tél. A növény úgy február közepéig mélynyugalmi állapotban van, s ez a fenológiai állapot alapvetően nem a levegő hőmérsékletétől függ. Egy erős lehűlés – mínusz 15 Celsius alatt – azonban már január végén, februárban, főleg az ilyen enyhe téli időjárást követően, okozhat problémákat. 

– Gondoljunk bele! A mediterrán éghajlatú országokban ahol nagy fagyok nincsenek, mégis tudnak szőlőt termelni, s belőlük nagyszerű borokat készíteni – mondta a szakember. Szavai szerint megint más kérdés, hogy fagyos időszak hiányában a kár- és kórokozók okozhatnak gondot a termelőknek, hiszen jóval könnyebben átvészelik a telet.  Az ellenük való későbbi védekezéshez természetesen szükség lesz az ültetvények alapos állapotfelméréséhez.

Az andornaktályai Juhász Tamás rendszeresen eljár napszámba. A metszésről azt mondta, hogy azt legkönnyebb néhány fokos mínuszban végezni. A sárdagasztás viszont igencsak megterhelő. Ő és társai napi hat órás munkát végeznek. A napszámról nem szívesen beszél senki, mert a gazda oldaláról ott van a gazdaságos művelés kérdése, munkavállalói részről pedig a megugrott infláció melletti megélhetés biztosítása. Számításai szerint 1300 forint körüli órabér az, ami ma a földeken elfogadott.

– Azt azért feltétlenül írják meg, hogy szörnyen átázott a talaj a mostani sok esőtől. Mi napszámosok és a gazda is fel volt háborodva azon, hogy jöttek ki a vadászok terepjáróikkal és tönkre vágták azokat a földutakat, amelyeken a szőlőkbe lehet kijutni – mondta a harmincas éveiben járó fiatalember.

Az ugyancsak Andornaktályán gazdálkodó – neve mellőzését kérő – szőlő- és bortermelő család már nyugdíjas hölgy tagja kérdésünkre azt mondta: hiába a sár, ha nem esik, akkor menni kell. Napszámosokat ők nem foglalkoztatnak metszéskor, így nem lehet várni a szárazabb időre. Az egy kicsit ijesztő azonban, amit január második hetében a kertjükben tapasztalt: a barackfákon megjelent a hármasrügy, ami a hirtelen érkező hidegben biztosan elfagy majd.