Az egri járás nyugdíjasai többet költhetnek a hevesieknél

Idén év elején Magyarország lakosságának negyede, 2 millió 400 ezer ember részesült nyugdíjban vagy egyéb, nyugdíjfolyósítási körbe tartozó ellátásban, közölte a KSH. 

A közel kétmillió öregségi nyugdíjas mellett 254 ezren megváltozott munkaképességűeknek járó ellátást, 103 ezren hozzátartozói nyugellátást, 33 ezren életkoron alapuló (korhatár alattiaknak járó) ellátást, 54 ezren egyéb járadékot, járandóságot kaptak fő ellátásként. 

Az elmúlt 12 évben az ellátottak száma és népességen belüli aránya folyamatosan csökkent. Míg az öregségi nyugdíjasok száma nem változott számottevően, az életkoron alapuló ellátásokban, valamint a megváltozott munkaképességűek közül a rehabilitációs ellátásban részesülők száma a töredékére, a hozzátartozói nyugellátottak száma pedig kevesebb mint a felére esett vissza. A jelentős csökkenést elsősorban az életkoron alapuló ellátásoknál az új megállapítások kis száma, a rehabilitációs ellátásoknál a folyósítás 3 évben maximalizált ideje okozhatta. Az özvegyi nyugdíjasok csökkenő számát nagyrészt az magyarázza, hogy az idő előrehaladtával egyre kevesebb olyan ellátott maradt a rendszerben, aki saját jogon nem tudott öregségi nyugdíjat szerezni.

Népességarányosan a legkevesebb ellátott Pest vármegyében, a legtöbb Tolna vármegyében volt. Megyénkben 2022-ben még 27 százalék (78 ezer 381 fő) volt az ellátottak aránya a lakosságon belül, s majdnem 64 ezer volt az öregségi nyugdíjasok száma. 

Míg 2010 előtt százezer fölött volt az ellátottak száma Hevesben, ez folyamatosan csökkent. Az öregségi nyugdíjasok száma 2012-ben ugrott meg 53,5 ezerről 65 ezer fölé. A 2023 januári arány 26,6 százalékra csökkent a KSH szerint, ez a megyék között a 9. legmagasabb. Az öregségi nyugdíjasok aránya az ellátottak között 82 százalék, ezzel a megyék között a mezőny első felében van Heves, 12 megyében alacsonyabb az arányuk az időskorú nyugdíjasoknak. Megyénkben a nyugdíjszerű ellátásban részesülők közül 10,6 százalék a megváltozott munkaképességűek aránya, 4,1 százaléknyi a hozzátartozói nyugdíjban (özvegyi, szülői nyugdíj, árvaellátás) részesülő és 3,3 százalék az egyéb ellátott.

2023 elején a nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők 75,5 százaléka nyugdíjkorhatárt betöltött öregségi nyugdíjas volt országosan, 6,3 százalékuk a nők kedvezményes öregségi nyugdíjában, a „nők 40”-ben részesült. Idén januárban 2 millió 65 éves és annál idősebb ember élt Magyarországon. 92 százalékuk öregségi nyugdíjas volt, további öt százalékuk korbetöltött özvegyi nyugdíjat, rokkantsági ellátást, illetve egyéb ellátást, járadékot kapott fő ellátásként. Társadalombiztosítási jogosultság híján, szükség esetén a szociális ellátórendszer is bekapcsolódik az idősek ellátásába. Közel félmillióan még nem töltötték be 65. életévüket, kétharmaduk rokkantsági ellátást, vagy „nők 40” nyugdíjat kapott. Az összes ellátott 62 százaléka, az özvegyi nyugdíjban részesülők 91 százaléka nő volt.

A nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők 2023 januárjában, a nyugdíjemelést követően átlagosan 190 ezer 606 forintot kaptak teljes ellátásként, 27,1 százalékkal többet, mint az előző évben. Az öregségi nyugdíj átlagos összege 208 ezer 168 forintot tett ki, a férfiak ellátása – összefüggésben a jellemzően hosszabb szolgálati idővel és a magasabb keresettel – több mint 32 ezer forinttal meghaladta a nőkét. A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokon belül a rokkantsági ellátások átlagösszege 114 ezer 810 forint volt, ami az öregségi nyugdíj 55 százalékának felelt meg. Rehabilitációs ellátásra átlagosan 63 ezer 068 forintot fizettek ki egy ellátottnak.

Az öregségi nyugdíj átlagos összege Budapesten volt a legmagasabb, 248 ezer 415 forint. Ez az országos átlagot 40 ezer, a legalacsonyabb megyei értéket, Bács-Kiskun vármegye átlagát 63 ezer forinttal haladta meg. Az országos átlagnál nagyobb összegű ellátást folyósítottak még Fejér, Pest, Komárom-Esztergom és Veszprém vármegyében, ugyanakkor 190 ezer forintnál kevesebbet Bács-Kiskun, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. A főváros mellett Pest vármegye öt járásában, valamint a Tiszaújvárosi járásban érte el a 230 ezer forintot az ellátás összege. A dél-alföldi Mórahalmi, Kisteleki, Kiskőrösi és az észak-alföldi Csengeri járásban 160 ezer forint alatt maradt az öregségi nyugdíjak átlaga.

Hevest illetően megyei átlagadatot nem közölt a KSH, 2022 januárjában még 146 ezer 333 forint volt az átlagos ellátás és 159 ezer 233 forint az átlagos öregségi nyugdíj, míg a megváltozott munkaképességűek havi 90 ezer 249 forinttal kellett, hogy beérjék. Az országos átlagos emelkedéssel számolva idén januárban 202 ezer 381 forint lehetett a megyei átlagos öregségi nyugdíj. Járási bontást viszont közölt a hivatal, eszerint az Egri járásban az átlagnyugdíj 215,7 ezer, a Gyöngyösi járásban 208,2 ezer, a Hatvani járásban 198,1 ezer forint volt, amely a járások között a 24., a 38. és a 60. helyet jelentette. A további négy Heves megyei járás közül a bélapátfalviban, a füzesabonyiban és a pétervásáraiban 186-187 ezer forint volt a havi átlagnyugdíj, a hevesiben pedig 182 ezer forint. Ezek a járások között a 102-124. közötti helyezéseket jelentették.

2023 elején a saját jogon járó nyugdíjban és ellátásban, tehát az öregségi nyugdíjban, az életkoron alapuló ellátásokban és a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokban részesülők harmada 120 és 179 ezer forint közötti összeget kapott, a legtöbben 140–159 ezer forint közötti összeget. Az ellátottak csaknem ötödének járandósága nem érte el a 120 ezer forintot, 13 százalékuk esetében viszont meghaladta a 300 ezret. Az öregségi nyugdíjasokat külön vizsgálva kedvezőbb a helyzet, 13 százalékuk részesült 120 ezer forintnál kevesebb, 15 százalékuk 300 ezer vagy annál nagyobb összegű ellátásban. Az alacsonyabb kategóriákban a nők száma jelentősen meghaladta a férfiakét, 350 ezer forint felett viszont már a férfiak száma magasabb volt. A nagyon alacsony nyugdíjak jelentős része a külföldön szerzett jogosultságok melletti résznyugdíj volt.

A reálnyugdíjak reálkeresetekhez viszonyított értéke, azaz a nyugdíjak relatív pozíciója 2014-től 2021-ig (körülbelül 33 százalékkal) romlott, 2022-ben azonban a nyugdíjak vásárlóerejének növekedése 2,3 százalékkal meghaladta a keresetekét a KSH szerint, noha 25 százalékos volt az infláció.

(Főoldali képünk illusztráció, forrás Shutterstock.)