Idén már volt egy halálos munkabaleset Hevesben

Az utóbbi öt évben csökkent a munkabalesetek száma országosan és Hevesben is az év első felében. Igaz, 2019-ben éppen csúcson volt a munkahelyi balesetek száma, akkor hat hónap alatt 11 ezernél is több embert ért baj a munkahelyén, vagy munkájához kapcsolódóan az utakon. Az esetszám a Covid miatti lezárások következtében 9,7 ezerre csökkent a következő évben, azóta viszont folytatódott a tendencia, és a tavalyi átmeneti visszatérést követően idén 9,2 ezerre esett. Megyénkben a Gazdaságfejlesztési Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztályának adatai alapján 2023-tól kezdve emelkedés kezdődött, igaz, több lett a munkahely is (és valószínűleg több az ellenőrzés és kevesebb az eltitkolás), az akkori első féléves 222-es esetszám 2019 első felében átlépte a négyszázat, majd csökkenés következett, 2021-ben 305 volt csupán, tavaly 353, idén pedig szinte ugyanannyi, 348 baleset történt. Ez a megyék között a tizenkettedik helyet jelenti az esetszámot tekintve.

A halálos munkahelyi balesetek száma tavaly január-június között kiugró, 38 volt országszerte, a megelőző 29-32-höz képest, idén szerencsére csak 24 ember hunyt el a feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyvek szerint. Az elmúlt két esztendő kedvező volt megyénkben, hiszen az év első szakaszában nem követelt halálos áldozatot a munkavégzés, ebben az évben azonban már történt egy halálos baleset. 2013. óta tucatnyi ember halt meg az év ezen szakában munkabalesetben, volt olyan év, hogy hárman is.

Tavalyhoz képest kevesebb súlyos, vagy éppen csonkulással járó munkabaleset következett be a statisztikák szerint, bár egyes kategóriákban (súlyos csonkulásos, amelyből 18 akadt) volt emelkedés. A súlyos esetek száma 72 volt, ami 16 százalékos csökkenés, a csonkulásos balesetek száma 79 volt, ami 12 százalékos javulás egy év alatt. Hevesben súlyos munkabaleset a haláloson kívül nem következett be, három esetben azonban csonkulással járt a munka végzés.

A legtöbb munkabaleset az 50-250 embert, illetve a 10-49 dolgozót alkalmazó cégeknél következett be, a halálos, illetve a súlyos balesetek relatív többsége azonban a legkisebb, 10-nél kevesebb munkavállalót alkalmazó foglalkoztatóknál fordult elő. Korosztályt tekintve a 45-54 év közöttieket érte baj a legtöbbször (2,5 ezer eset), de nem sokkal maradtak le a 25-34, a 35-44 és a 55-64 évesek sem, mindegyikben 1,7-1,8 ezer között voltak az áldozatok. A halálos, illetve a súlyos balesetek előfordulása korosztályonkénti bontásban az előbbihez hasonló volt.

A legveszélyesebb ágazatnak a gépipar, a feldolgozóipar többi ága, a szállítás, raktározás és a kereskedelem volt. Az építőiparban ugyan csupán bő négyszáz balesetet jelentettek, ezek közül azonban öt is halálos volt, míg a szállításban a hat halálos áldozat ezerkétszáz eset közül került ki (közülük négyen szállításban, ketten raktározásban dolgoztak). Veszélyes volt az erdészeti és a hulladékgazdálkodási munka is, amely két-két áldozatot követelt. Az elhunytak nagy többsége férfi volt, csupán két nővel történt tragédia, egyikük a gépiparban, másikuk az igazgatásban, oktatásban dolgozott. Jellemzően a súlyos balesetek többsége a férfiakat érte. Összességében 5,7 ezer férfival és 3,5 ezer nővel történt baleset a munkahelyén. A hatóság az első hat hónapban hetven millió forint bírságot szabott ki.

Legutóbb arról számoltunk be portálunkon, hogy a Gyöngyösi Járási Ügyészség foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt emelt vádat, mert egy támfal dőlt a segédmunkásra Gyöngyöstarjánban.

(Főoldali képünk illusztráció, forrás: Shutterstock)