Állattartóknak is jól jöhetnek az informatikai megoldások

A digitális gazdálkodásról, ezen belül is a precíziós állattenyésztésről és az elektronikus gazdálkodási naplókról tartott fórumot a MAGOSZ Heves Vármegyei Szervezete és a Heves Vármegyei Ifjú Gazda Gazdakör. A Hevesen rendezett eseményen Kövesdi József az Okosfarm rendszerről adott elő. Mint mondta, a fiatalokat ma informatikai megoldásokkal lehet bevonzani az agráriumba, ők ugyanis nem tapasztalati, hanem adatalapú gazdálkodást szeretnének folytatni. Mint mondta, cégük eredetileg ipari megoldásokkal foglalkozott, de aztán mezőgazdasági cégek is megkeresték őket. Először biztonsági rendszert kértek tőlük, majd egyre szélesebb körben alkalmazták az informatikát az állattenyésztésben és az élelmiszeriparban. Az állattartóknak hasznosak lehetnek ezek a megoldások, ugyanis a kontrollon kívül a monitoring tevékenységekben, az automatizációban, a gépek felügyeletében, az állatjólétben, az adatgyűjtésben és -feldolgozásban és a telepfelügyeletben is használhatóak az informatikai megoldásaik.

Kifejtette, a mezőgazdaságban sok helyütt szigetszerű az informatika alkalmazása, nem jutnak el a többi rendszerhez az adatok. Ezeket optimalizálni szükséges, mert vannak olyan telephelyek, ahol egy traktoros vontató két óra alatt áll ki a telephelyről a korántsem optimális elhelyezések miatt. Kifejtette, felügyelni kell a dolgozókat, munkagépeket, a gépészetet, az állatokat, a terményt. A legelterjedtebb a munkagépek felügyelete például az üzemanyaglopások megelőzésére, de a gépészetet szinte mindenhol kontroll nélkül hagyják. Mint mondta, szenzorokkal adat gyűjthető a hőmérsékletről, fényről, állategészségügyi és járványfelügyeleti tényezőkről, lehet készíteni statisztikát. A kamerás megfigyelés nem pótol mindent. Hozzátette, az adatokat mobiltelefonon, tableten is elérhetik a dolgozók, telepvezetők, a döntéshozók pedig elemzéseket is készíthetnek az adatok alapján. Bemutatott néhány projektet is, mire használhatók az állattenyésztésben az informatikai megoldások, így alkalmazhatók súlybecslésre, okos trágyakezelésre, szenzoros istállófelügyeletre, hőstressz megelőzésre, sertéstelep környezeti adatgyűjtésére, biogáz üzem vagy hűtőház felügyeletére, napelemes kamerarendszer fenntartására. Legnagyobb projektjük egy 800 tejelő tehenes istálló teljes felügyeletének és működtetésének kialakítása volt, a tehenekre nappal két, éjjel egy ember ügyel.

Korábban a növénytermesztőknek, most az állattartóknak

Szendrei László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ Vármegyei elnöke kifejtette, most több pénz áll rendelkezésre hasonló megoldásokra, de hamarabb kellettek volna ilyen célt szolgáló pályázatok, hiszen korábban a szántóföldi növénytermesztőknek voltak elérhetőek az uniós támogatások, az állattartók lemaradtak. Megkérdezte, mekkora gazdaságoknak lehet rentábilis ilyen beruházás, Kövesdi József szerint 50 marhát, vagy 200 sertést tartó, 5-10 embert foglalkoztató telepeknek már megéri belevágni.

Nagy Edina szaktanácsadó digitális kihívások és megoldási lehetőségeik címmel tartott előadást. Kifejtette, 2027-ig tart a Digitális Agrárakadémia projektjük, amelyben több száz gazdaságot segítenek a szaktanácsadók. Ő főleg az AgroMAP elektronikus gazdálkodási naplót mutatta be a fórumon. Ez mindent tud, amit a jogszabályok megkövetelnek és a Nébihnek is küldi az adatokat, az államkincstár kívánságára a papíralapú nyomtatvány előállítására is képes. 

Tartalmaz:

• digitális gazdatérképet, 
• tápanyag gazdálkodási tervet, 
• GIS térinformatikát, 
• adatokat tárol és oszt meg. 

Nagy Edina elmondta, pontosabb helyadatokkal dolgozik, mint a most a területalapú támogatásoknál használt Sentinel rendszer.

A fórumon több kritika is elhangzott a Nébih gazdálkodási naplójával szemben, használhatatlannak minősítve azt.

Szerdán Demjénben, a Korona Borházban rendeznek hasonló fórumot.