Kihajtják a szentmiklósi szürkemarhákat + fotók, videó

Szent György napjához közeledve kihajtják a tarnaszentmiklósi szürkemarha gulyát is. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) őshonos marhaállománya az elmúlt napokban már kint legelt, de az éjszakákat még a téli szálláson töltötte, jövő héten azonban kiköltözik a nyári szállásra. Pénteken ünnepséget is rendeztek a tarnaszentmiklósi legelő szélén, szakmai programmal és Bükki Nemzeti Parki Termék védjegyes élelmiszerekkel, fonott gyékénykosarakkal, kozmetikumokkal, faragott tülkökkel, természetvédő civil szervezetek megjelenésével.

A köszöntők sorát Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára nyitotta, aki szerint öröm, hogy a nemzeti parkok megtartják a hagyományos rendezvényeket. Beszélt a természetvédelmi vállalásokért kapott európai uniós támogatásokról, amely évente 25 milliárd forintot jelent és a Natura 2000-es területeken való gazdálkodáshoz nyújtott 15 milliárd forintról.

Rónai Kálmánné, a BNPI igazgatója kifejtette, a terület, térség előrehaladásáért dolgoznak. Szót ejtett a Bükki Nemzeti Park történetéről, amely hegyvidéki védett területeket fogott össze, de alföldi területei is vannak, 24 településen 15 védett térségre terjed ki hatókörük. Felmérték a gyepterületek természetvédelmi értékét, a legeltetés jelentőségét, amely fontos a védett értékek megóvásához. Az uniós támogatásoknak köszönhetően számos ökoszisztéma megújulhatott. Kiemelte a jelölőfajok jelentőségét, a parlagi sast, amely a Bükkből lehúzódott Dél-Hevesbe és Dél-Borsodba, vagy a túzokot.

Szakmai előadások is elhangzottak a délelőtt folyamán. Tóth László, a BNPI tájegységvezetője a természetvédelmi kezelési projekteket ismertette, a BNPI és a gazdálkodás kapcsolatát méltatta. A fajvédelmi programokon kívül élőhelyvédelmiek is voltak, a gazdák nélkül nem sikerülne megőrizni a természeti értékeket, a változatosságot, az ő szántóterületeik is szükségesek a fajok fennmaradásához.

A Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének elnöke, Nagy Géza szerint a fajtát a második világháborúig igavonásra, húsa miatt és tejéért tartották, utóbbi azóta visszaszorult. A háború után a fajta majdnem kipusztult, de sikerült növelni és változatossá tenni az állományt. A közeljövőben a gulyás életforma és szakma kihalása jelenthet problémát, elvész a hagyományos tudás. Igaz, nem is elvárható már senkitől, hogy vállalja az ezzel járó életet. A gulyásversenyt megrendezik a Hortobágyon, de kevés a fiatal. A szürkemarhát a gasztronómia miatt szeretnék tovább éltetni, a cél, hogy a mindennapok részévé váljon a fogyasztása, akár pörkölt, akár hamburger formájában.

Az idei Év Madarának választott kerecsensólyom védelméről Bagyura János és dr. Horváth Márton, a Magyar Madártani Egyesület munkatársai értekeztek. Bagyura fölelevenítette, hogyan pusztult ki majdnem a faj hazánkból és hogyan szaporodott föl újra az állomány. Dr. Horváth Márton kifejtette, az utóbbi bő egy évtizedben a Kárpát-medencében nőtt, hazánkban stagnált a kerecsensólymok létszáma. A Dél-Alföldön növekedést, a fő élőhelynek számító Észak-Alföldön 40 százalékkal esett vissza a számuk. Ennek okait fogják kutatni egy új projektben, illetve próbálják megakadályozni a pusztulást a villanypóznák átalakításával, jeladózással, egyedek befogásával és vizsgálatával.

Piross Sándor, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa a beporzóbarát gazdálkodásról és a RestPoll Horizon projektről beszélt. Mint mondta, a háziméhek fontosak, de ugyanennyire azok a vadon élő 700 méhfaj egyedei és munkája is. Növelik a termés mennyiségét és minőségét, de nem csak ők, hanem a legyek, lepkék is. Dél-Hevesben indítanak projektet, arra biztatják a civileket, magánszemélyeket, gazdákat, segítsék a beporzók életét, szaporodását virágos rétek jó kaszálásával, méhlegelőkkel, holtfákkal, rovarhotelekkel.

A nemzeti parki termék védjegy programban a pélyi alakor tésztákat, bükkszentkereszti kozmetikumokat, tardonai marhákkal és tyúkokkal ismerkedhettek a jelenlévők. Tartottak gazdafórumot is, amelyet a a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves Vármegyei Igazgatóságának és a Heves Vármegyei Kormányhivatal Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztály munkatársai tartottak, ismertetve az egységes kérelemmel kapcsolatos szabályokat.

A nap fénypontja a szürkemarha gulya kihajtása volt, a résztvevők viszonylag közelről szemlélhették a borjakkal érkező teheneket és a három bikát. Székely Károly Gonosz nevű kutyájával vett részt a hajtásban, mint mondta, szilaj fajta a szürke, nekimegy az embernek, kutyának is, nem is Gonosszal jött volna, de a másik kutyáját az előző napokban megtaposták a tehenek. Most különösen nehéz velük, hiszen a januárban született borjaikat 2-3 hónapig fokozottan védik. A gulya szokatását a hét elején kezdték, hiába volt jó idő korábban, megfelelő fű nem volt. Most még válogatnak a finomabb falatok között a marhák, de várják az esőt, hogy jobb legyen a legelő. Később mindent lelegelnek majd a 480 hektáros területen. Elárulta, tényleg nehéz gulyást találni, ezt szeretetből kell csinálni. Ő már gyerekként beletanult az állattartásba, magának is van 30 tejelő tehene. Amikor nem a szürkékkel van, akkor azokat gondozza. Gonoszról megtudtuk, négy éves, és van benne német juhászkutya és mali vér is. Tízből két kutya válik be és nem kímélik őket a marhák, évente kettő is elpusztul közülük sajnos. De a szürkemarhák nem félnek az ostortól, csak a kutyáktól. Éjszaka pedig fokozottan veszélyesek, aki bemegy a karámjukba, az nem jön ki onnan.