Júliustól lehet igényelni az otthonfelújítási program támogatását és hitelét

A Heves Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara Gyöngyösön és Egerben is lakossági tájékoztatót szervezett a nemrég megjelent Otthonfelújítás Programról. A július elsejétől induló pályázat részleteit három szakember mutatta be az állami szervező, egy pénzintézet, illetve egy építész szemszögéből.

Az 1990 vége előtt használatba vett családi házak energetikai korszerűsítésére indul programról Járdán Áron, a MAPIK Magyar Projektfejlesztési Központ Kft. operatív és stratégiai igazgatója beszélt, megemlítve annak célját, illetve lehetőségeit. A legfeljebb 7 millió forintnyi korszerűsítési számlára elszámolható program minimális önrésze 1 millió forint (a beruházás 14,3 százaléka), vissza nem térítendő támogatási része a járások fejlettségétől függően 2,5-3,5 millió forint lehet (a Gyöngyösi és az Egri járásban is a beruházás értékének fele lehet, illetve a maximum összeg), a maradék 2,5-3,5 milliót kell kamatmentes hitelként törleszteni, legfeljebb 12 éven belül, ami azoknak, akik a maximális futamidőt ki tudják használni, havi 20 ezer forintos kiadást jelenthet. A keretösszeg 108 milliárd forint, Budapestre 6 milliárd forint jut, egyébként uniós helyreállítási forrásból finanszírozzák. Három hónapos türelmi idő van a törlesztésre, a rendelkezésre tartási idő legfeljebb 24 hónap.

Járdán Áron elmondta, elszámolható a teljes külső hőszigetelés, nyílászárócsere, fűtéskorszerűsítés (kondenzációs kazán - ez csak december 31-ig lehetséges, levegő-víz hőszivattyú, a fűtéskorszerűsítés önállóan nem támogatható), használati melegvíz rendszer korszerűsítése (önállóan nem támogatható), továbbá az anyagköltség (csak új berendezések, anyagok), munkadíj, szakértői-, tervezői- és eljárási költségek, közjegyzői díj, energetikai tanúsítvány (ebből három kell, egy kiinduló, egy terv és egy kivitelezés utáni), a vályogházak esetén pedig statikai szakvélemény, illetve egyéb költségek is.

A pályázatot benyújtani az MFB Pont Pluszokon lehet 2025. december 31-ig, a szerződést 2026. április 30-ig meg kell kötni, megvalósításra 24 hónap áll rendelkezésre, regisztrált, vagy nem regisztrált kivitelezővel, a minősített szállítók 50-75 százalékos előleget is kaphatnak (de ezt a pályázó is kérheti). A kölcsön igénylő lehet az is, aki tulajdoni hányaddal rendelkezik az ingatlanban, vagy holtig tartó haszonélvezete van.

Árva Ferenc MFB tanácsadó kifejtette, a fő cél az energiahatékonyság javítása, a primer energiafogyasztás legalább 30 százalékos csökkentése, a magánberuházások növelése. A program csak életvitelszerűen lakott ingatlanokat érinthet, amelyek 1990. december 31. előtt használatba vételi engedélyt kaptak. Körülbelül 20 ezer ingatlanra lehet elegendő a 108,24 milliárd forint, az igényelhető összeg 2,5-6 millió forint lehet, az önerőt nem kell felmutatni, el kell számolni számlákkal, fizetési igazolással, beszámítható lakás-takarékpénztári számlán lévő összeg is. A kölcsön kamata 0 százalék, nincs biztosítéki elvárás, díjakat, jutalékot nem számítanak fel, a vissza nem térítendő forrás függ a jövedelemtől, az energiamegtakarítástól, a beruházás helyszínétől is. Heves megyében a Hevesi és a Pétervásárai járásban igényelhető a 3,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatás, a többiben három millió forint lehet ez az összeg, de ez függ az igénylő jövedelmi helyzetétől is. Minél magasabb ugyanis az igénybe vevők egy főre jutó jövedelme, annál alacsonyabb az önerő, egy bizonyos szint felett a minimális 2,5 millió forintot kaphatják az igénylők, mindez azonban függ a gyerekek számától is. Felhívta a figyelmet arra, hogy csak hiánytalanul kitöltött és beszerzett dokumentumokat fogadnak be, érkezési sorrendben. Aki rövid rendelkezésre tartási időt határoz meg, kérheti, hogy meghosszabbítsák, de plusz költséget jelenthet, a rendelkezésre tartási időn belül kell elvégezni a kivitelezést, kifizetni a számlákat és lezárni a projektet. Azoknak, akik igénybe vennék a finanszírozást, de betöltötték a 75. életévüket, vagy betöltik a kölcsön futamideje alatt, adóstársat kell bevonniuk. A finanszírozás lehet utólagos vagy szállítói, a készpénzes számla nettó 1,5 millió forint fölött csak utófinanszírozott lehet. A kivitelező keresésben az ÉMI honlapján lehet tájékozódni.

Kormos Gyula épületenergetikai szakértő, tanúsító, a Bástya Építész Kft. vezető tervezője előadásában arra hívta föl a figyelmet, a pályázat lényege, mit csinálunk, mit érünk el és miből. Kifejtette, húszmillió forintos beruházást is elvégezhet valaki, akkor is megkapja a támogatást, ha úgy éri el a 30 százalékos energia-megtakarítást. Érdemes azonban minél többet, 40 százalékot megtakarítani (ez egy kicsivel több támogatási összeget jelent). Aki július után vesz felújítandó lakást, az kiesik a pályázati lehetőségből.

Beszélt a pályázattal érintett ingatlanokról, rosszabbak az 1980. előtt épültek, azóta ugyanis javultak a hőszigetelési értékek. A régi épületek esetében magas a hőveszteség és sok energiát igényel a fűtésük. Nem csak a falakat, hanem a födémet is érdemes szigetelni, mert annyi hő megy ki azon keresztül, mint a falakon, de a szigetelése sokkal kevesebb pénzbe kerül. Ugyanakkor a jogszabály szövege nem egyértelmű abban a tekintetben, csak födémet szigetelni lehet-e, a falakat pedig nem (mert például az már le van).

Kormos Gyula bemutatott példaépületi számításokat is, előbb egy 60 négyzetméteres, 1950-60-as években épült házat, pincével, gázfűtéssel, elektromos bojlerrel. Ennél homlokzati szigeteléssel 24 százalékot, padlás és pincefödém szigeteléssel 18 százalékot, nyílászáró cseréjével 13 százalékot javítunk a helyzettel, egy elem megvalósítása tehát nem elegendő. Ezek önállóan támogatható tevékenységek, azonban a fűtéskorszerűsítés nem. A kondenzációs gázkazán is 27 százalék, a hőszivattyús megoldás 38 százalék spórolást jelent, de a passzív elemek megvalósításának kell az elsődlegesnek lennie. Kazáncserénél számolni kell új kéménnyel és meg kell vizsgálni azt is, hogy a radiátorok alkalmasak-e a kondenzációs kazán üzemeltetéséhez.

A szekértő másik példája egy 1980-90 között épült ház volt régi műanyag nyílászárókkal, 38-as falazóblokkal, szigetelt födémmel. Ez esetben az egyes passzív elemek felújítása kisebb, 16,15,12 százalékos megtakarítást eredményezhet, de ezek a számok lehetnek alacsonyabbak és magasabbak is, épülettől függően. Gépészeti felújítással további megtakarítás érhető el. Szerinte hőszivattyús rendszert létesíteni csak akkor szabad, ha jól le van szigetelve az ingatlan, ellenkező esetben nagy kapacitású, drága hőszivattyúra lesz szükség.

Kormos Gyula költségbecsléseket is bemutatott, felhívta a figyelmet arra, hogy meg vannak adva maximumok a pályázatban és meghatározták például a használható anyagokat is. Ezeket azonban szűknek találta a hőszigetelésben, mert csak ásványgyapot és polisztirol építhető be, pedig vannak más megoldások is. Szerinte a megadott költségekbe bele fognak férni a kivitelezők, de mivel az árak magasabbak a jelenlegieknél, ezek alapján emelkedhetnek majd. Érdemes lesz több árajánlatot kérni. Kiemelte, aki maga csinálja a kivitelezést, az munkadíjat nem számolhat el, kérdésre válaszolva elmondta, ilyenkor nem kell kivitelezői szerződést benyújtani a hitelfelvételhez, illetve nincs kötelező építőanyag-munkadíj számlaarány sem. A kisebb anyagköltség kisebb támogatást és hitelt tesz lehetővé. Szerinte egy átlagos beruházás 7-10 millió forint lehet a szigetelésekkel, nyílászárócserével, ha valaki kazánt és nyílászárót cserél 5,5-8 millió forinttal kalkulálhat. Utóbbi esetben a 30 százalékos megtakarítás éppen meglehet.

Beszélt a benyújtandó dokumentumokról is, eszerint valahogyan igazolni kell, hogy 1990. december 31 előtt vették használatba a házat. A vályog, szalma, könnyűszerkezetes ház esetén statikai szakvélemény kell majd. Mivel kivitelezői árajánlattal (sőt, szerződéssel) együtt kell pályázni, a költségvetés tartalmát érdemes a szakértővel elkészíttetni, mert annak tételesen meg kell egyeznie az energetikai számításban megadott tartalommal. Lennie kell szén-dioxid megtakarításnak is, s csak a rendelet szerint kalkulált energiamegtakarítást fogadják el (radiátorcserét nem). Szerinte érdemes energetikai tanúsítót fölkérni és vele számíttatni, terveztetni a beruházást, valamint részletes műszaki leírást készíttetni vele.

A pályázat menetéről elmondta, legelőször tájékozódni kell az annak megfelelésről, megvizsgálni a pénzügyi keretet, az önerőt, átgondolni a felújítási célokat, s végiggondolni, mennyire éri meg a beruházás (valószínűleg meg fogja pénzben, komfortban). Ezután meg kell keresni az energetikai szakértőt, tanúsítót, előzetesen egyeztetni a lehetőségekről, majd dönteni. Utána következik a tervezés, a dokumentumok, igazolások, szakvélemények beszerzése, illetve a bank fölkeresése.

Az előadók válaszoltak kérdésekre is, így kiderült, ha valaki egyúttal hozzáépít az ingatlanhoz, a bővítendő épületrésznek tudnia kell a megtakarítást az eredeti épülethez képest. Zártsorú beépítéssel is lehet pályázni, sorházzal (amikor egy telken van sok ingatlan) valószínűleg nem, de megérheti megkérdezni. Ha másként is hasznosítják az ingatlant (például vállalkozásra), annak külön mérőórája legyen és csak úgy lehet pályázni, megfontolandó egyébként a vállalkozás máshová bejelentése. Ügy vélték egyébként, hogy hétmillió forintnál kisebb értékű beruházást nem igazán érdemes megvalósítani. Ha valaki uniós pályázaton indult 2021-27-ben, akkor most nem veheti igénybe ezt a lehetőséget. Ugyanakkor, aki a két évvel ezelőtti állami otthonfelújítási programban részt vett, az indulhat. A hitelkérelmeket az OTP, az MBH, illetve Gránit Bankok MFB Pontjaiban lehet benyújtani.